Jamaica szigete sokkal nagyobb hat�ssal volt a vil�gra, mint amit egy 3 milli�n�l kevesebb lakos� orsz�gr�l el lehet k�pzelni.

A 17.sz�zadban Jamaica volt a kal�zok vil�g�nak k�zpontja.

Amikor Port Royal lett a f�v�ros Henry Morgan kapit�ny vezet�s�vel a kal�zok legy�zt�k a spanyolokat, �s a sziget gazdagabb lett, mint b�rmelyik eur�pai kereskedelmi k�zpont. 1692-ben Morgan hal�la ut�n n�gy �vvel egy f�ldreng�skor Port Royal-t elnyelte a Karib tenger. Ami m�ig megmaradt bel�le az JAMAICA.

A l�zad� szellem

A l�zad�sra val� hajlam mindig is k�zponti szerepet t�lt�tt be a jamaicaiak �let�ben. Itt �lt Nanny, aki n� l�t�re az 1738-as rabszolgafelkel�s �llovasa volt ; Marcus Garvey, a feket�k els� pr�f�t�ja az 1920-as �vekben, aki �ri�si l�p�seket tett, hogy a fekete rabszolg�k visszat�rhessenek Afrik�ba; �s Bob Marley, aki zen�j�vel a glob�lis b�k�t �s harm�ni�t akarta el�seg�teni.

Jamaic�t �slakosai, az Arawak indi�nok "A forr�sok szigete"-nek h�vt�k.

Itt vannak a biztons�got ny�jt� �thatolhatatlan hegyek, ahov� a rabszolg�k menek�ltek, miut�n seg�tett�k a spanyolokat a Britek elleni h�bor�ban, �s az angolok elfoglalt�k a szigetet 1655-ben.

�k voltak a Maroonok, egy gerillak�z�ss�g, akik az Angol gyarmatos�t�s ellen harcoltak.

Amikor k�s�bb a b�ke megalapoz�dott, a Maroon-ok auton�m k�zt�rsas�got hoztak l�tre Portland-ben �s Trelawney-ben, a sziget nyugati r�sz�n.

Moore Town-ban ki�ltott�k ki, ahol a Maroon kir�lyn�, Nanny meghalt.

A Jamaica-i lakoss�g mindig kitart� volt. Az Arawak indi�nok p�ld�ul mindig visszavert�k a t�bbi szigetr�l inv�zi�val fenyeget� kannib�l n�peket.

Jamaica m�g Arawak sziget volt, mikor Kolombus a 15.sz�zadban felfedezte: " a legtiszt�bb sziget, amit ember eddig l�tott; a hegyek mintha meg�rinten�k az eget" - mindenesetre m�shogyan �rezte, mikor a negyedik �tj�n volt az �j vil�gba. Kolumbus-t egy vihar partra vetette, haj�ja z�tonyra futott �s megtelt v�zzel. T�bb mint egy �vig volt a szigeten, mire megtal�lt�k.

K�s�bb az Arawakok spanyol rabszolg�k lettek, brut�lisan megk�nozt�k �ket, a t�bbs�get pedig "csup�n sz�rakoz�sb�l" lem�sz�rolt�k.

1655-re, mikor az angolok elfoglalt�k a szigetet, az Arawakok teljesen kipusztultak.

Az 1692-es f�ldreng�s nagy csap�s volt a keresked�knek. Azoknak a jamaicai telepeseknek is szerencs�re volt sz�ks�g�k, akik leg�lisan pr�b�ltak kereskedni. Felfedezt�k a cukrot, ami Kolombus ottj�rta �ta a legkelend�bb �rucikk volt a piacon. A cukorn�d �ltetv�nyekkel sokat kellett foglalkozni, �gyhogy rabszolg�kat kellett bevinni az orsz�gba. Jamaica ebben az id�ben fontos rabszolga kereskedelmi k�zpont volt. A rabszolg�k �ltal�ban hadifoglyok voltak vagy Afrik�b�l behozott n�gerek.

A jamaicaiak helyzete nyugtalan�t� volt, az �sszes p�nz a feh�r telepesekhez v�ndorolt.

A rabszolgal�zad�sok egyre gyakoribbak lettek, �s tr�pusi j�rv�nyok tomboltak. A hurrik�nok letarolt�k az �ltetv�nyeket, �s a f�ldreng�sek sem voltak ismeretlenek az ott �l�knek.

A rabszolgas�got v�gleg 1838-ban t�r�lt�k el. Az 1860-as �vekben kereskedelmi szerz�d�st k�t�ttek Indi�val �s K�n�val, (- az indiaiak el�szeretettel vett�k a Ganj�t).

Az 1880-as �vekt�l egy �j id�szak k�vetkezett a mez�gazdas�gban, mely felv�ltotta a cukorn�d-termeszt�st, �s a ban�ntermeszt�s ker�lt el�t�rbe.

1907-ben egy �ri�si f�ldreng�s majdnem eg�sz Kingstont a f�lddel tette egyenl�v�. A gazdas�g k�s�bb helyre j�tt �s a k�vetkez� ilyenfajta probl�m�ra csak az 1930-as �vekben ker�lt sor, - a gazdas�gi vil�gv�ls�g hat�s�t Jamaica is meg�rezte.

A 20-as �vek k�toldal� politik�ja

A 20-as �veket a k�toldal� politika jellemezte - a Jamaicai Demokrata Munk�s P�rt (JLP) Alexander Bustamente vezet�s�vel �s a Nemzeti P�rt (PNP) Norman Manley vezet�s�vel - akik a f�ggetlens�get el�rt�k 1962 augusztus 6.-�n.