A Cannabis �s az �skori T�rt�nelem

 A Cannabis osei �zsi�b�l sz�rmaznak, feltehetoen a Himal�ja enyh�bb lejtoirol vagy att�l �szakra az Alt�j-hegys�gbol. A pontos eredet, a kontinenst �tszelo kokorszaki nyomokt�l elfedve, nem ismert.

Nem tudjuk, mikor tal�lkozott elosz�r az emberis�g �s a Cannabis. Adva a n�v�ny tulajdons�gait �s az emberis�g k�v�ncsis�g�t, ez a tal�lkoz�s elker�lhetetlen volt. A n�v�nyvil�gban a Cannabis gyarmatos�t�. �j ter�letet foglal el, ha a v�z vagy az �llatok naps�t�tte, tiszta �s term�keny talajra viszik a magvait. A term�keny talaj, versengo n�v�nyektol tiszt�n, ritka �s r�vid �letu a term�szetben, �s rendszerint �rad�s vagy f�ldcsuszaml�s okozza. A term�szetes terjed�s lass� �s a n�v�nyek magvaikat az �gaik al� lehullajtva suru boz�tban nonek.

A neolitikus korszak alatt, 10 000 �vvel ezelott, nom�d t�rzsek vad�sztak, hal�sztak �s n�v�nyeket gyujt�ttek az �lelem v�get nem �ro hajsz�j�ban. A hajsza lez�rult, amikor megtanult�k el�ltetni a gabon�k oseit (f�veket) �s kifejlesztett�k a mezogazdas�got. A mezogazdas�g elk�telezetts�get k�v�n a f�ld ir�nt, �s biztos �lelemforr�st ny�jt, ami lehetos�get ad az embereknek az �lland� telep�l�sek l�trehoz�s�ra. A Cannabis �s a neolitikus t�rzsek val�sz�nuleg gyakran kapcsolatba ker�ltek, mivel a n�v�ny bet�rt a term�keny tiszt�sokra, a t�borhelyekre, �tsz�lekre, termof�ldekre �s szem�tdombokra, amik elofordulnak b�rhol, ahol ember �l.

1926-ban az orosz botanikus, Vavilov �sszefoglalta elvt�rsa, Szinkaja megfigyel�seit az alt�ji parasztok k�r�ben a kender h�zias�t�s�r�l: "1. vad kender; 2. a vadon nott kender elterjed a lakott ter�leteken (vadkender kialakul�sa); 3. a lakoss�g felhaszn�lja a vadkendert; 4. kendertermeszt�s."

A n�v�nyek, amiket az emberek megtanultak haszn�lni, seg�tenek meghat�rozni az �letm�djukat, a vil�gr�l �s eg�szs�grol alkotott szeml�let�ket, �s hogy a technol�gia �s a gazdas�g milyen ir�nyba haladt. A ma termesztett cannabis azon n�v�nyek egyike, amik lehetov� tett�k az �tmenetet a civiliz�ci�ba.

A Cannabis legkor�bbi kultur�lis bizony�t�ka a legr�gibb ismert neolitikus kult�r�b�l sz�rmazik K�n�b�l, a Yang-shao kult�r�b�l, ami a S�rga-foly� v�lgye ment�n jelent meg k�r�lbel�l 6500 �vvel ezelott. A ruh�k, amit az emberek viseltek, a h�l�, amivel hal�sztak �s vad�sztak, �s a k�telek, amit a legr�gibb g�pezetekben haszn�ltak, mind hossz�, eros �s tart�s rostb�l k�sz�ltek, kenderbol. Ez az �rt�kes rost a Cannabis sz�r�b�l v�lik ki, amint az elbomlik (el�zik).

A korai Chou dinasztia klasszikusai, t�bb, mint 3000 �vvel ezelott, gyakran emlegettek egy "hal�szaton �s vad�szaton alapul� osi kult�r�t, egy �rott nyelv n�lk�li kult�r�t, ahol a feljegyz�seket k�t�lre k�t�tt csom�kkal k�sz�tett�k. H�l�kat haszn�ltak a hal�szatra �s vad�szatra, �s a h�l�sz�v�s v�g�l ruhak�sz�t�ss� fejlod�tt." Ezek az utal�sok val�sz�nuleg a Yang-shao n�pre vonatkoznak.

Ahogy a kult�r�juk fejlod�tt, ezek a t�rt�nelem elotti emberek felv�ltott�k az �llatbor�ket a kenderruh�val. Elosz�r a kendert csak a tehetosebbek viselt�k, de amint a selyem el�rheto lett, a kender lett a t�megek ruh�ja.

Az emberek K�n�ban a roston k�v�l sok m�s term�k�rt is a Cannabisra szorultak. A Cannabis -mag volt a korai K�na egyik elso gabon�ja a rizzsel, �rp�val, k�lessel �s a sz�jababbal egy�tt. A magokat �tell� or�lt�k, eg�szben megpir�tott�k, vagy fozel�ket foztek belole. K�na osi s�rjaiban �ldozati ed�nyek voltak kendermaggal �s m�s gabon�val tele a t�lvil�gra elk�sz�tve. Az osi idoktol fogva folyamatos feljegyz�seket tal�lunk a kendermag fontoss�g�r�l, mint �tel, eg�szen i.e. elso �s m�sodik sz�zadig, amikor a magot �zletesebb gabon�k v�ltott�k fel. (Egy �rdekes jegyzet a Tung-kuan lev�lt�rb�l (i.sz.28) megeml�ti, hogy egy h�bor� okozta �h�ns�gben az emberek "vad" Cannabison �s sz�jababon �ltek.)

A Cannabis gyant�s leveleinek �s vir�gainak hat�sa sem maradt figyelem n�lk�l. A Pe n-ts'ao Ching, a legr�gibb ismert gy�gyszer�szk�nyv �ll�tja, hogy "a kender gy�m�lcsei (a vir�gz� cs�csok) m�rt�ktelen�l fogyasztva hallucin�ci�kat okoznak" (sz� szerint �rd�g�ket l�tunk). Az osi orvosi munka azt is �ll�tja, hogy "hosszabb idon kereszt�l fogyasztva lehetov� teszi a szellemekkel val� kapcsolatteremt�st �s megk�nny�ti a testet." A marihu�n�t, az elm�re gyakorolt eros hat�s�val minden bizonnyal var�zsfunek tartott�k abban az idoben, amikor az orvosi gyakorlat �ppen csak megalakul�ban volt. A Pe n-ts'ao Ching a legend�s i.e. 2000 k�r�l �lt She n-nung cs�sz�r nev�ben besz�lve marihu�na k�sz�tm�nyeket �r fel "mal�ri�ra, beri-berire, sz�kreked�sre, reum�s f�jdalmakra, feled�kenys�gre �s noi rendelleness�gekre." M�g a Cannabis gy�kere is megtal�lta a hely�t a korai orvostudom�nyban. Kenoccs� or�lve a t�r�tt csontok �s mut�tek f�jdalmainak enyh�t�s�re alkalmazt�k.

A Cannabis �j haszn�lati m�djait fedezt�k fel, amint a k�nai civiliz�ci� fejlod�tt �s �j technol�gi�kat fejlesztett ki. Az osi k�naiak megtanult�k megor�lni, felmeleg�teni, majd kipr�selni a magokb�l az �rt�kes olajat, ez egy olyan technika, amit m�g a 20. sz.-ban is haszn�lnak a nyugati vil�gban. A pr�selt magok s�lyuk 20 sz�zal�k�nak megfelelo olajat ny�jtottak. A Cannabis olaja, hasonl�an a lenolajhoz, haszn�lhat� foz�sre, vil�g�t�sra, ken�sre �s fest�kek, lakkok, szappanok alapjak�nt. Az olaj kinyer�se ut�n a marad�k, vagy "kender s�ti" m�g mindig tartalmazott 10 sz�zal�k olajat �s 30 sz�zal�k feh�rj�t, ami a h�zi�llatok sz�m�ra t�pl�l� eledel.

Egy �jabb elorel�p�s t�rt�nt a pap�r k�nai felfedez�s�vel. A r�gi h�l�kb�l �s rongyokb�l �jrafeldolgozott kenderrostok olyan idot�ll� pap�rt adtak, hogy nemr�g n�h�nyat tal�ltak shensi tartom�nyi barlangokban, amik i.e. I. sz�zadb�l sz�rmaznak. A kenderpap�r hossz� �lettartam�r�l �s nehezen szak�that�s�g�r�l ismert �s jelenleg p�nzpap�rk�nt (Kanada) �s finom bibli�khoz haszn�lj�k.

Az osi k�naiak val�j�ban megtanult�k a Cannabis n�v�ny minden r�sz�t hasznos�tani: a sz�r�t textilnek, k�t�lnek �s pap�rk�sz�t�shez; a leveleket �s vir�gokat b�d�t�sra �s orvoss�gk�nt; a magokat �lelemk�nt �s olajk�nt. N�h�ny term�k kiesett a haszn�latb�l csak az�rt, hogy m�s emberek m�s idokben �jra felfedezz�k.

M�g a k�naiak �p�tett�k a kender-kult�r�jukat, India gyapot-kult�r�ja �s a Mediterr�n v�szon (len)-kult�r�ja megismerkedett a Cannabisszal a kisz�lesedo kereskedelem �s az �ri�k, mongolok �s szk�t�k v�ndorl� t�rzseitol, akik K�n�val hat�rosan �ltek a neolitikus idoktol fogva.

Az �ri�k (indo-perzs�k) hozt�k a Cannabis kult�r�t Indi�ba k�zel 4000 �vvel ezelott. Ok az �llatok �s n�v�nyek lelkeit istenk�nt tisztelt�k �s a marihu�na akt�v szerepet j�tszott a szertart�saikban. K�n�ban, az erk�lcs�s vall�sok eros befoly�s�val, a marihu�na majdnem teljesen eltunt. Indi�ban az �riavall�s sz�jhagyom�ny �tj�n terjedt, m�g fel nem jegyezt�k a V�d�kban, i.e. 1400 �s 1000 k�z�tt �ssze�ll�tva. Ebben a hagyom�nyban, nem�gy, mint a k�naiaban, a marihu�na szent volt, �s a bhangas-szellem hat�st gyakorolt a "szomor�s�g szabads�g�ra", �s mint az "izgatotts�g enyh�toje" (Atharva Veda). Istenek aj�nd�ka, az indiai mitol�gia szerint, a m�gikus Cannabis "cs�kkentette a l�zat, eros�tette az �lmot, enyh�tette a v�rhast �s m�s k�l�nb�zo betegs�geket gy�gy�tott; jav�totta az �tv�gyat, meghosszabb�totta az �letet, felgyors�totta az elm�t �s jav�totta az �t�lok�pess�get."

A szk�t�k hozt�k a Cannabist Eur�p�ba egy �szaki �tvonalon, ahol a t�borhelyeik maradv�nyai 2800 �vre ny�lnak vissza. A tengerj�r� Eur�pa sohasem haszn�lta a marihu�n�t t�lzottan, de a kenderrost szinte minden eur�pai orsz�g t�rt�nelm�ben jelentos term�nny� v�lt. A pollenanal�zis a Cannabis termeszt�s�t i.e.400-ra teszi Norv�gi�ban, i.sz. 150-re Sv�dorsz�gban �s i.sz. 400-ra N�metorsz�gban �s Angli�ban, hab�r �gy hiszik, hogy a n�v�nyt m�r sz�mos �vsz�zaddal ezelott termesztett�k a brit-szigeteken. A g�r�g�k �s a r�maiak a kendert k�t�lnek �s vitorl�nak haszn�lt�k, de Szic�li�b�l �s Galli�b�l import�lt�k a rostokat. Azt mondt�k, hogy "Caesar az�rt h�d�totta meg Galli�t, hogy �sszek�sse a birodalmat", egy utal�s a r�maiak kendersz�ks�glet�re.

A Marihu�na indiai eross�g�bol nyugatra terjedt Perzsi�n, Assz�ri�n �s Ar�bi�n kereszt�l i.sz. 500-ra. Az iszl�m n�vekvo hatalm�val a marihu�na a hasis n�pszeru form�j�ban virult. 1378-ban Soudon Sheikhouni em�r megpr�b�lt v�get vetni az indiai hasis haszn�lat�nak az ilyen n�v�nyek elpuszt�t�s�val �s a haszn�l�k beb�rt�nz�s�vel (elosz�r tanuls�gk�nt a fogaikat kih�zatva). Ennek ellen�re n�h�ny �ven bel�l a marihu�nafogyaszt�s emelkedett.

Az iszl�mnak eros befoly�sa volt a marihu�nahaszn�latra Afrik�ban, azonban, a haszn�lata olyan m�lyen bev�sod�tt a Zamb�zi-v�lgy egyes kult�r�iba, hogy a megjelen�se vil�gosan megelozte az Iszl�mot. A Kong�, Kelet-Afrika, Vikt�ria t� �s D�l-Afrika t�rzsei marihu�n�t sz�vnak a szertart�saikhoz �s kedvtel�sbol. Az osi Riamba kultuszt m�g ma is gyakorolj�k a Kong� k�rny�k�n. A Riamba hiedelmek szerint a marihu�na egy isten, a fizikai �s szellemi �rtalom v�delmezoje. Afrika szerte szerzod�seket �s �zleti tranzakci�kat pecs�telnek meg egy slukk f�sttel, amit egy yard hossz� pip�b�l sz�vnak.

A megn�vekedett kereskedelemmel �s utaz�ssal a Cannabismag eljutott a vil�g minden r�sz�re a haj�k �s karav�nok �ltal, amik a rostj�b�l k�sz�lt term�kekkel voltak felszerelve. Amikor az elso telepesek Amerik�ba �rkeztek, magukkal hozt�k a magot.