A Cannabis és az őskori Történelem

 A Cannabis osei Ázsiából származnak, feltehetoen a Himalája enyhébb lejtoirol vagy attól északra az Altáj-hegységbol. A pontos eredet, a kontinenst átszelo kokorszaki nyomoktól elfedve, nem ismert.

Nem tudjuk, mikor találkozott eloször az emberiség és a Cannabis. Adva a növény tulajdonságait és az emberiség kíváncsiságát, ez a találkozás elkerülhetetlen volt. A növényvilágban a Cannabis gyarmatosító. Új területet foglal el, ha a víz vagy az állatok napsütötte, tiszta és termékeny talajra viszik a magvait. A termékeny talaj, versengo növényektol tisztán, ritka és rövid életu a természetben, és rendszerint áradás vagy földcsuszamlás okozza. A természetes terjedés lassú és a növények magvaikat az ágaik alá lehullajtva suru bozótban nonek.

A neolitikus korszak alatt, 10 000 évvel ezelott, nomád törzsek vadásztak, halásztak és növényeket gyujtöttek az élelem véget nem éro hajszájában. A hajsza lezárult, amikor megtanulták elültetni a gabonák oseit (füveket) és kifejlesztették a mezogazdaságot. A mezogazdaság elkötelezettséget kíván a föld iránt, és biztos élelemforrást nyújt, ami lehetoséget ad az embereknek az állandó települések létrehozására. A Cannabis és a neolitikus törzsek valószínuleg gyakran kapcsolatba kerültek, mivel a növény betört a termékeny tisztásokra, a táborhelyekre, útszélekre, termoföldekre és szemétdombokra, amik elofordulnak bárhol, ahol ember él.

1926-ban az orosz botanikus, Vavilov összefoglalta elvtársa, Szinkaja megfigyeléseit az altáji parasztok körében a kender háziasításáról: "1. vad kender; 2. a vadon nott kender elterjed a lakott területeken (vadkender kialakulása); 3. a lakosság felhasználja a vadkendert; 4. kendertermesztés."

A növények, amiket az emberek megtanultak használni, segítenek meghatározni az életmódjukat, a világról és egészségrol alkotott szemléletüket, és hogy a technológia és a gazdaság milyen irányba haladt. A ma termesztett cannabis azon növények egyike, amik lehetové tették az átmenetet a civilizációba.

A Cannabis legkorábbi kulturális bizonyítéka a legrégibb ismert neolitikus kultúrából származik Kínából, a Yang-shao kultúrából, ami a Sárga-folyó völgye mentén jelent meg körülbelül 6500 évvel ezelott. A ruhák, amit az emberek viseltek, a háló, amivel halásztak és vadásztak, és a kötelek, amit a legrégibb gépezetekben használtak, mind hosszú, eros és tartós rostból készültek, kenderbol. Ez az értékes rost a Cannabis szárából válik ki, amint az elbomlik (elázik).

A korai Chou dinasztia klasszikusai, több, mint 3000 évvel ezelott, gyakran emlegettek egy "halászaton és vadászaton alapuló osi kultúrát, egy írott nyelv nélküli kultúrát, ahol a feljegyzéseket kötélre kötött csomókkal készítették. Hálókat használtak a halászatra és vadászatra, és a hálószövés végül ruhakészítéssé fejlodött." Ezek az utalások valószínuleg a Yang-shao népre vonatkoznak.

Ahogy a kultúrájuk fejlodött, ezek a történelem elotti emberek felváltották az állatboröket a kenderruhával. Eloször a kendert csak a tehetosebbek viselték, de amint a selyem elérheto lett, a kender lett a tömegek ruhája.

Az emberek Kínában a roston kívül sok más termékért is a Cannabisra szorultak. A Cannabis -mag volt a korai Kína egyik elso gabonája a rizzsel, árpával, kölessel és a szójababbal együtt. A magokat étellé orölték, egészben megpirították, vagy fozeléket foztek belole. Kína osi sírjaiban áldozati edények voltak kendermaggal és más gabonával tele a túlvilágra elkészítve. Az osi idoktol fogva folyamatos feljegyzéseket találunk a kendermag fontosságáról, mint étel, egészen i.e. elso és második századig, amikor a magot ízletesebb gabonák váltották fel. (Egy érdekes jegyzet a Tung-kuan levéltárból (i.sz.28) megemlíti, hogy egy háború okozta éhínségben az emberek "vad" Cannabison és szójababon éltek.)

A Cannabis gyantás leveleinek és virágainak hatása sem maradt figyelem nélkül. A Pe n-ts'ao Ching, a legrégibb ismert gyógyszerészkönyv állítja, hogy "a kender gyümölcsei (a virágzó csúcsok) mértéktelenül fogyasztva hallucinációkat okoznak" (szó szerint ördögöket látunk). Az osi orvosi munka azt is állítja, hogy "hosszabb idon keresztül fogyasztva lehetové teszi a szellemekkel való kapcsolatteremtést és megkönnyíti a testet." A marihuánát, az elmére gyakorolt eros hatásával minden bizonnyal varázsfunek tartották abban az idoben, amikor az orvosi gyakorlat éppen csak megalakulóban volt. A Pe n-ts'ao Ching a legendás i.e. 2000 körül élt She n-nung császár nevében beszélve marihuána készítményeket ír fel "maláriára, beri-berire, székrekedésre, reumás fájdalmakra, feledékenységre és noi rendellenességekre." Még a Cannabis gyökere is megtalálta a helyét a korai orvostudományban. Kenoccsé orölve a törött csontok és mutétek fájdalmainak enyhítésére alkalmazták.

A Cannabis új használati módjait fedezték fel, amint a kínai civilizáció fejlodött és új technológiákat fejlesztett ki. Az osi kínaiak megtanulták megorölni, felmelegíteni, majd kipréselni a magokból az értékes olajat, ez egy olyan technika, amit még a 20. sz.-ban is használnak a nyugati világban. A préselt magok súlyuk 20 százalékának megfelelo olajat nyújtottak. A Cannabis olaja, hasonlóan a lenolajhoz, használható fozésre, világításra, kenésre és festékek, lakkok, szappanok alapjaként. Az olaj kinyerése után a maradék, vagy "kender süti" még mindig tartalmazott 10 százalék olajat és 30 százalék fehérjét, ami a háziállatok számára tápláló eledel.

Egy újabb elorelépés történt a papír kínai felfedezésével. A régi hálókból és rongyokból újrafeldolgozott kenderrostok olyan idotálló papírt adtak, hogy nemrég néhányat találtak shensi tartományi barlangokban, amik i.e. I. századból származnak. A kenderpapír hosszú élettartamáról és nehezen szakíthatóságáról ismert és jelenleg pénzpapírként (Kanada) és finom bibliákhoz használják.

Az osi kínaiak valójában megtanulták a Cannabis növény minden részét hasznosítani: a szárát textilnek, kötélnek és papírkészítéshez; a leveleket és virágokat bódításra és orvosságként; a magokat élelemként és olajként. Néhány termék kiesett a használatból csak azért, hogy más emberek más idokben újra felfedezzék.

Míg a kínaiak építették a kender-kultúrájukat, India gyapot-kultúrája és a Mediterrán vászon (len)-kultúrája megismerkedett a Cannabisszal a kiszélesedo kereskedelem és az áriák, mongolok és szkíták vándorló törzseitol, akik Kínával határosan éltek a neolitikus idoktol fogva.

Az áriák (indo-perzsák) hozták a Cannabis kultúrát Indiába közel 4000 évvel ezelott. Ok az állatok és növények lelkeit istenként tisztelték és a marihuána aktív szerepet játszott a szertartásaikban. Kínában, az erkölcsös vallások eros befolyásával, a marihuána majdnem teljesen eltunt. Indiában az áriavallás szájhagyomány útján terjedt, míg fel nem jegyezték a Védákban, i.e. 1400 és 1000 között összeállítva. Ebben a hagyományban, nemúgy, mint a kínaiaban, a marihuána szent volt, és a bhangas-szellem hatást gyakorolt a "szomorúság szabadságára", és mint az "izgatottság enyhítoje" (Atharva Veda). Istenek ajándéka, az indiai mitológia szerint, a mágikus Cannabis "csökkentette a lázat, erosítette az álmot, enyhítette a vérhast és más különbözo betegségeket gyógyított; javította az étvágyat, meghosszabbította az életet, felgyorsította az elmét és javította az ítéloképességet."

A szkíták hozták a Cannabist Európába egy északi útvonalon, ahol a táborhelyeik maradványai 2800 évre nyúlnak vissza. A tengerjáró Európa sohasem használta a marihuánát túlzottan, de a kenderrost szinte minden európai ország történelmében jelentos terménnyé vált. A pollenanalízis a Cannabis termesztését i.e.400-ra teszi Norvégiában, i.sz. 150-re Svédországban és i.sz. 400-ra Németországban és Angliában, habár úgy hiszik, hogy a növényt már számos évszázaddal ezelott termesztették a brit-szigeteken. A görögök és a rómaiak a kendert kötélnek és vitorlának használták, de Szicíliából és Galliából importálták a rostokat. Azt mondták, hogy "Caesar azért hódította meg Galliát, hogy összekösse a birodalmat", egy utalás a rómaiak kenderszükségletére.

A Marihuána indiai erosségébol nyugatra terjedt Perzsián, Asszírián és Arábián keresztül i.sz. 500-ra. Az iszlám növekvo hatalmával a marihuána a hasis népszeru formájában virult. 1378-ban Soudon Sheikhouni emír megpróbált véget vetni az indiai hasis használatának az ilyen növények elpusztításával és a használók bebörtönzésével (eloször tanulságként a fogaikat kihúzatva). Ennek ellenére néhány éven belül a marihuánafogyasztás emelkedett.

Az iszlámnak eros befolyása volt a marihuánahasználatra Afrikában, azonban, a használata olyan mélyen bevésodött a Zambézi-völgy egyes kultúráiba, hogy a megjelenése világosan megelozte az Iszlámot. A Kongó, Kelet-Afrika, Viktória tó és Dél-Afrika törzsei marihuánát szívnak a szertartásaikhoz és kedvtelésbol. Az osi Riamba kultuszt még ma is gyakorolják a Kongó környékén. A Riamba hiedelmek szerint a marihuána egy isten, a fizikai és szellemi ártalom védelmezoje. Afrika szerte szerzodéseket és üzleti tranzakciókat pecsételnek meg egy slukk füsttel, amit egy yard hosszú pipából szívnak.

A megnövekedett kereskedelemmel és utazással a Cannabismag eljutott a világ minden részére a hajók és karavánok által, amik a rostjából készült termékekkel voltak felszerelve. Amikor az elso telepesek Amerikába érkeztek, magukkal hozták a magot.