A Cannabis �s az Amerikai T�rt�nelem

 Mint eur�pai elodeik, az amerikaiak is a rostj��rt termesztett�k elsosorban a Cannabist. Chil�ben 1545-ben, Kanad�ban 1606-ban, Virgini�ban 1611-ben �s Massachusetts purit�n telep�l�sein 1630-ban �ltettek kendert. A kenderrost termel�s a kezdetleges gyarmatok sz�m�ra k�l�n�sen a honi ruhasz�v�s �s haj�k�t�lzet k�sz�t�s szempontj�b�l volt fontos. 1637-ben a hartfordi b�r�s�g elrendelte, hogy "minden csal�d szerezzen be �s �ltessen valamilyen f�ldbe m�g a foly� �vben egy maroknyi angol kendermagot. "

A kendertermeszt�st a brit parlament is b�tor�totta, hogy fedezze a brit flotta kenderk�t�l sz�ks�glet�t. R�szben, hogy lebesz�lj�k a gyarmatos�t�kat csak a doh�ny termeszt�s�rol, a kender�rt jutalmat fizettek �s k�zik�nyveket terjesztettek a kendertermeszt�srol. 1762-ben Virginia �llama a kendertermesztoket megjutalmazta �s "b�ntet�st vetett ki arra, aki nem termelte."

A kenderipar Kentuckyban indult 1775-ben �s Missouriban 50 �vvel k�sobb. 1860-ra a kendertermel�s Missouri-ban egyed�l meghaladta a 40 000 tonn�t �s az ipar�g a gyapot ut�n a m�sodik helyen �llt D�len. A Polg�rh�bor� megszak�totta a termel�st �s az sohasem �llt vissza az Egyes�lt �llamok Mezogazdas�gi Miniszt�rium�nak sz�mos pr�b�lkoz�sa ellen�re, amikor k�nai �s olasz kendermagot import�ltak Illinois-ba, Nebrask�ba �s Californi�ba, hogy serkents�k a termel�st. Az import�lt juta �s "kender" (Musa textilas) verseng�se a hazai termel�st �venk�nt 10 000 tonna alatt tartotta. A korai 1900-as �vekben a miniszt�rium utols� k�s�rlete sem siker�lt, hogy ellens�lyozza a munkaerohi�ny gazdas�gi neh�zs�geit �s a kenderipar fejlett modern g�peinek hi�ny�t. M�gis a jogero volt az, ami v�get vetett az amerikai kendertermel�snek.

�vezredekig tisztelt�k a marihu�n�t a gy�gy�szati �s euf�rikus tulajdons�gai�rt. 1894-ben az Encyclopaedia Britannica �gy becs�lte, hogy 300 milli� ember haszn�l rendszeresen marihu�n�t, foleg a keleti orsz�gokb�l. Milli� m�s embernek �rtak fel marihu�n�t a betegs�gek olyan sz�les sk�l�j�ra, mint a v�ziszony �s a tetanusz.

A sz�zadfordul�ra sok orvos kihagyta a gy�gyszerk�nyv�bol a marihu�n�t: a drogok, mint az aszpirin, hab�r kev�sb� biztons�gosak (a marihu�na soha nem �lt meg senkit), sokkal k�nyelmesebbek, kisz�m�that�bbak �s sokkal ink�bb a kezelt betegs�gre korl�tozottak voltak. A pirulaszed�s amerikai int�zm�nny� v�lt.

A marihu�na nem volt b�ntetendo az Egyes�lt �llamokban eg�sz a huszadik sz�zad kezdet�ig. Kev�s amerikai sz�vott marihu�n�t �s azok is foleg kisebbs�gi csoportok voltak. Michael Aldrich �r�ra hivatkozva, "a marihu�na betilt�sa a haszn�l�k kivolta miatt t�rt�nt"-akik mexik�i munk�sok, d�li feket�k �s az �jonnan megh�d�tott Filipp�n�k voltak.

Az �llamokban, ahol nagy volt a nem feh�r lakoss�g ar�-nya, rasszista politikusok megalkott�k a hiedelmet, hogy a marihu�na or�lts�get, bujas�got, eroszakot �s bun�z�st okoz. Egy sz�lt�l f�ggo lenn�l, �s a marihu�na vezetn� az utat a "hasonszoru drogok" haszn�lat�hoz – a kokainhoz, �piumhoz �s heroinhoz. Ezeket a hiedelmeket tudatlan �js�g�r�k �s politikusok t�mogatt�k, akiknek se tapasztalatuk, se ismeret�k nem volt a Cannabisr�l, �gy az marihu�na ellenes hiszt�ri�v� notte ki mag�t a k�vetkezo gener�ci�ra.

P�ld�ul, az elso �llamok, ahol megszigor�tott�k a marihu�na-haszn�latot, d�l-nyugaton voltak, ahol mexik�i emigr�ns munk�sok nagy n�pess�gben �ltek. Az elso cselekvo �llamok egyike California volt, ami "a nagy Chicano popul�ci�j�val �s az �piumsz�v� Chinatown-nal a marihu�n�t 'm�regnek' minos�tette 1907-ben, 1905-ben megtiltotta a birtokl�s�t, kiv�ve, ha orvos �rta elo, �s a kem�ny drogok, morfium �s kokain k�z� sorolta 1929-ben."

A marihu�n�ban a t�rsadalom fo�rama egy v�dtelen bunbakot tal�lt, amivel elfedte a szeg�nys�g, rasszizmus �s kultur�lis elo�t�letek bajait. A san francisko-iak "meg voltak r�m�lve a 'Cannabis indica-t k�vetelo hinduk be�raml�s�t�l', akik feh�reket avattak be a szok�sukba." A szerkesztok fokozt�k a f�lelmet a p�nikkelto foc�meikkel, mint a "marihu-�na veszedelem" �s "gyilkos gaz", a f�lelem a Cannabist�l fokozatosan elterjedt a Nyugaton. 1929-re 16 nyugati �llam hagyott j�v� marihu�na haszn�latot szab�lyz� szigor�t� int�zked�seket.

A marihu�n�t nem k�l�nb�ztett�k meg a drogellenes mozgalmak. Ezalatt a kongresszus nemcsak, hogy betiltotta a "kem�ny" drogok haszn�lat�t, de betiltotta az alkoholt �s fontolgatta az orvosi f�jdalomcsillap�t�k, de m�g a koffein betilt�s�t is.

A Sz�vets�gi K�b�t�szer Hivatalt (FBN) 1930-ban alap�tott�k Harry Anslingerrel az �l�n. Muk�d�s�nek elso p�r �v�ben a Hivatal minimaliz�lta a marihu�na probl�m�t a D�lnyugatra �s a Kelet n�h�ny nagyv�ros�nak gett�ira korl�tozva. Ennek ellen�re az irod�t a helyi rendors�gek �s sheriffek k�relmekkel ostromolt�k, hogy seg�tsen a marihu�na probl�m�ban. A Hivatal ellen�llt a nyom�snak, mert Anslingernek komoly k�ts�gei voltak, hogy egy, a marihu�na haszn�lat�t szigor�t� sz�vets�gi t�rv�ny alkotm�nyoss�ga helyt�ll�-e? Tov�bb� az FBN jelent�sei mutatt�k, hogy a Hivatal nem hitte, hogy a marihu�na probl�ma olyan nagy, mint a k�zhiedelemben. A drog ellenorz�se szint�n rendk�v�li neh�zs�gekkel j�r, mivel a n�v�ny �gy no, "mint a pitypang", mutatott r� Anslinger.

A munkan�lk�lis�g �s a depresszi�s nyomor�s�g lend�letet adott a marihu�naellenes kamp�nynak. Ez k�zvetett m�don t�rt�nt oly m�don, hogy a k�zv�lem�ny a kisebbs�gi �s bev�ndorl� munk�sok ellen hangol�dott, akiket az "amerikai" munkahelyek elv�tel�vel okoltak. Ez a fajta felfog�s j�r�szt a kultur�lis �s rasszista elo�t�letekbol nott ki, �s olyan csoportok t�mogatt�k, mint a Key Man of America �s az American Coalition. A csoportok c�lja az volt, hogy " Maradjon Amerika amerikai."

1935-re, azonban szinte minden �llam megszigor�totta a marihu�na haszn�lat�t �s a helyi rendor�k �s befoly�sos politikusok el�rt�k, hogy az FBN egy sz�vets�gi marihu�na t�rv�nyt ind�tv�nyozzon. Az alkotm�nyoss�gi k�rd�s megker�lheto volt okosan a szigor�t�sok vagyon�truh�z�si ad�hoz k�t�s�vel, ami hat�kony szab�lyoz�si m�dot adott a sz�vets�gi korm�nynak a marihu�na felett.

Ezzel az �j taktik�val az FBN felk�sz�lt a kongresszusi meghallgat�sra a Marihu�na Ad�t�rv�nyrol, hogy a t�rv�nyjavaslatot biztosan elfogadj�k. Anslinger �s politikusok, akiknek elony�re v�lt ez a m�lyen �rzelmi k�rd�s, kereszt�lvitt�k a Marihu�na Ad�t�rv�nyt az 1937-es kongresszuson. Anslinger garant�lta, hogy "az �sszes inform�ci�t, amivel rendelkeznek (a k�pviselok) mi adjuk nekik a meghallgat�skor." Nem engedtek haszn�l�kat tan�skodni a fu v�delm�ben �s a doktorokat �s tud�sokat kig�nyolt�k az ellenkezo n�zet�k�rt. Az �j sz�vets�gi t�rv�ny illeg�liss� tette mind a n�v�ny termeszt�s�t, mind haszn�lat�t egy nehezen beszerezheto sz�vets�gi pecs�t v�s�rl�sa n�lk�l. Az FBN azonnal fokozta a propaganda kamp�nyt a marihu�na ellen �s a k�vetkezo gener�ci�ig azt nem is vitatt�k.

A marihu�na hiszt�ria szint�n v�get vetett minden rem�nynek a kenderipar fel�p�l�s�rol. Amire sz�ks�g lett volna, az egy g�p volt, ami megoldotta volna a rost sz�rb�l val� kiv�laszt�s�nak az osr�gi probl�m�j�t, egy olyan munk�t, ami jelentos szakmunkaerot ig�nyelt. A g�pet, ami forradalmas�thatta volna a kendertermel�st, a Popular Mechanics 1938. febru�ri sz�m�ban mutatt�k be az amerikai k�z�ns�gnek. A Marihu�na Ad�t�rv�nyt n�gy h�nappal ezelott azonban elfogadt�k, �s a hivatalos hangnemet a Cannabishoz legink�bb ez az id�zet illusztr�lja Harry J. Anslingertol, a Sz�vets�gi K�b�t�szer Hivatal vezetoj�tol: "Ez (a kender) a legjobb rost, Istenem, amit az emberis�g ismer. Ha van egy belole k�sz�lt inged, az unok�id sem fogj�k elhaszn�lni. Vegy�k a lengyel csal�dokat. Berontottunk �s elkezdt�k kit�pdesni, mire a gazda kij�tt a pusk�j�val kiab�lva, 'Ezek a j�vo t�li ruh�im!' "

A h�bor�s �vek alatt, miut�n a jap�nok elv�gt�k a f�l�p-szgk-i kender ut�np�tl�st, az agg�d� tisztviselok kendermagot �s termeszt�si inform�ci�t szolg�ltattak a k�z�pnyugati farmereknek. 1943-ban Minnesot�ban, Iowa-ban, Illinois-ban �s Wisconsinban a kendertermelok 63 000 tonna feletti kenderrost termel�s�kkel mutatt�k meg a harci szellem�ket.

Nem �gy, mint sok osi h�zias�tott n�v�ny�nk, a Cannabis soha nem vesz�tette el a gyarmatos�t� hajlam�t �s t�l�lo k�pess�g�t emberi seg�ts�g n�lk�l. A Cannabis k�nnyed�n "megsz�kik" a megmuvelt f�ldekrol �s virul, miut�n a gondoz�s�t r�g elhagyt�k. A Cannabis azonban mindig kapcsolatban marad vel�nk a szabad ter�leteinken burj�nozva – �res f�ldeken �s h�zhelyeken, utak �s vizes�rkok ment�n �s a hullad�k �s szem�tdombjainkon. A folyamat sokszor megism�tlod�tt m�r.

Az �llamokat, amik valaha t�mogatt�k a kendertermeszt�st, most elvadult kenderbokrok tark�tj�k. A vadkender az eg�sz orsz�gban no, kiv�ve a D�lnyugaton �s D�lkelet egyes r�szein. Az elterjed�s erosen a K�z�pnyugatra k�zpontosul. E n�v�nyek nagy r�sze k�nai �s eur�pai kenderfajt�k lesz�rmazottja, amiket Kentucky-ban teny�sztettek �s ut�na a k�z�pnyugati �llamokban termesztettek a II. Vil�gh�bor� alatt. N�h�ny gazfolt azonban, mint Kentucky-ban �s Missouri-ban, sz�z �vekre ny�lhat vissza, �s New England-ban tal�n a forradalmi idokig is.

Az Anslinger f�le keresztes hadj�rat, ami a hatvanas �veken �t folytat�dott, j� p�ld�ja a korm�ny propagand�j�nak �s az egy�ni �letek �s hitek szab�lyoz�s�nak. M�g ma is �rezz�k a hat�s�t a jelenlegi t�rv�nyeinkben �s a marihu�n�ra f�lelemmel teli reakci�ban, ami sok emberben �l, aki anslingeri felfog�sban nott fel. Szeg�ny Cannabis, vesz�lyes k�b�t�szerk�nt be�ll�tva, ami tiszt�t�t�zet hoz mindenkire, aki csak egy slukkot is sz�vott-eroszak, f�ggos�g, bujas�g, or�lts�g- nevezz meg b�rmit, a marihu�na okozta. Amit valaha is tett, annyi, hogy a "cs�csra" juttatott . . . a dolgok egy kicsit lelassultak . . . el�gg�, hogy meg�lljunk �s sz�tn�zz�nk.

Rem�lhetoleg mi az utols� �veiben �l�nk az illeg�lis marihu�na �s a n�v�ny �ld�z�s�nek a kor�ban. A Cannabis igaz�n csod�s, az emberi ig�nyeket tal�n 10 000 �ve szolg�lja. Meg�jult figyelmet �rdemel, nem csak a k�miai tulajdons�gai miatt, de mint �kol�giailag �szszeru alternat�va a szintetikus rostok helyett �ltal�ban, �s k�l�n�sen a farostb�l k�sz�lt pap�r helyett. A Cannabisra sz�ks�g�nk van!