Cannabis Fajok vagy Változatok

 A Cannabis és az emberiség 10 000 éves evolúciójának jelentos befolyása volt mind a növényre, mind az emberre. A Cannabis befolyásolta a kulturális fejlodésünket, mi pedig a növény biológiai evolúcióját.

A távoli elodök csekély populációjából Cannabis változatok vagy fajták százai fejlodtek ki. Ezek a változatok mind visszavezethetok emberi tettekre, mind szándékosra és véletlenre.

Az osi termelok, ismerve a tenyésztés alapjait, különbözo, a számukra elonyös tulajdonságaik alapján választották ki a Cannabist. Akinek rostra volt szüksége, az hosszúszárú, jó rostú növények magjait termesztette. Fokozatosan a leszármazottaik is magas, egyenes szárú növények lettek kevés ággal. Más termeloket a mag és olaj érdekelt. Ok nagymagvú, bozontos növényeket fejlesztettek ki, amik boséges magvakkal bírtak. A marihuána termelok, akiket a potenciál érdekelt, olyan növényeket választottak, amik bo gyantával és pszichoaktív anyagokban gazdagon virágoztak.

A Cannabis ezt követo variációi meghökkentoek. Olaszországban, ahol a kenderrost jelentos textil- és papíripart lát el, néhány rostfajta egy szezonban 4,5 méter magasra is megno. Más olasz fajták csak másfél vagy két métert érnek el magasságban, de karcsú, egyenes száruk van, ami nagyon jó minoségu rostot nyújt. Délkelet-Ázsiában néhány marihuána növény csak egy méter körüli magasságra no meg, de suru lombozatúak és gyantától nehezek. Más marihuána változatok 2-3 méter magasra nonek egy szezonban és növényenként több mint fél kiló füvet teremnek.

A növénynemesítés tudatos tett. A növény evolúcióját azonban a származási helyétol különbözo talajok és éghajlatok is befolyásolták. A növénynek, akár termesztik, akár gaz, alkalmazkodnia kell a környezetéhez. Minden új ország és termesztési helyzet új körülményeket és túlélési problémákat jelentett a Cannabis számára. A növény olyan sikeresen alkalmazkodott és harmonizálódott az új környezetekhez, hogy ma a legjobban elterjedt termesztett növénynek tartják.

Franciául a Cannabist néha ''Le Chanvre Troumper''-nek, avagy ''trükkös kendernek’’ hívják, ami a mérhetetlen alkalmazkodóképességére utal. Az alkalmazkodó szónak valójában két jelentése van. Az elso arra utal, hogy a növények egy populációja (a genetikai állomány) hogyan igazodik a helyi viszonyokhoz a generációk egy periódusa alatt. (A populáció a gyakorlatban minden egyes létezo mezo vagy bokor, vagy minden egyes maghozam.) Például egy kertnek olyan növényekkel, amik késon a szezon végén virágoznak, nincs ideje a maghozatalra északon. A következo év termése csakis korán virágzó növényektol származik majd. A legtöbb a szüleire fog hasonlítani és korán fog termést hozni. (Ld. 18. fejezet.)

Az alkalmazkodó egy kifejezés, ami az egyedi növényre is vonatkozik (fenotípus), és gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Cannabis szívós és ellenálló–túlélo a növények között. A környezeti viszonyok széles változatai között virágzik, akár 10 000 láb magasan a Himaláján, Kolumbia trópusi völgyeiben, vagy a huvös és esos new england-i parton.

A nemesítés és a természetes kiválasztódás által a Cannabis több irányba fejlodött. Növénytanilag és történelmileg a nemzetség annyira változatos, hogy sok termesztot összezavar a mitológia, egzotikus nevek és a növényt körülvevo látszólagos ellentmondások. Sok ellentmondást megmagyaráz, ha megértjük, milyen változatos a Cannabis. Több száz vad és termesztett változat létezik. A termesztett fajtákat csak a kender, olaj és marihuána miatt termesztik. A fajták minden látható tulajdonságban igen jelentosen különböznek. A változatok a fél méteres magasságtól a négy és fél méteresig terjednek, az ágazata a surutol az egész lazáig, hosszútól (két méter) a rövidig (pár centiméter). A különbözo ágminták a növényt hengeres, kúpos vagy ovális alakúvá, csoportossá vagy szórványossá formálják. A levél, a szár, a magok és a virág színe és alakja mind változékony tulajdonságok, amik a változatok között különböznek. Az élettartam akár három hónap rövid is lehet, vagy eltarthat néhány évig is. És ami a legfontosabb, a különbözo fajok a kibocsátott gyanta mennyiségében és minoségében nagyban különböznek, így a pszichoaktív sajátságaikban és értékükben, mint marihuána.

A Cannabis taxonómiáját (rendszerezését) sohasem végezték el elégségesen. A korai kutatás a Cannabis nemzetséget vagy a Moraceae vagy az Urticaceae (Csalánfélék) családjába helyezte. Ma már általános az egyetértés, hogy ez a növény egy külön családba, a Cannabaceae családba tartozik egy másik fajjal, a Humulus-szal, azaz a komlóval

A Cannabis modern származástani táblázata a következo:

Alosztály . . Angiospermae

Osztály . . . . Dicotyledoneae

Rend . . . . . . Uriticales (csalánvirágúak)

Család . . . . . Cannabaceae (kenderfélék)

Nemzetség . . . . . . . . Cannabis (kender)

A nemzetség szint alatt nincs egyetemleges egyetértés, hogy hány fajt különböztetünk meg a Cannabison belül. A Cannabis családfáját több ezer éves emberi beavatkozás után nem lehetett visszakövetni.

A legtöbb kutatás a Cannabist, mint egyetlen fajt említi–Cannabis sativa L. (A Cannabis szó a kender osi népnyelvi neveibol származik, mint görögül a Kannabis; a sativa latinul azt jelenti, hogy termesztett; az L. Linnaeus, a botanikai névadó kezdobetuje.) Néhány botanikus, aki a Cannabist tanulmányozza, hiszi, hogy több mint egy faj van a Cannabison belül.

Richard Schultes, például nem az emberi kiválasztásból adódó tulajdonságbeli különbségekre alapozva (természetes változatok), mint a mag színe és tapadási felülete (heges szövet a magon, ami jelzi, hogyan csatlakozott a kocsányhoz), három különbözo fajt nevez meg (Ld. A táblázat A).

Ideális esetben az élolények osztályozása egy természetes rendet követ, a természetben eloforduló kapcsolatokat tükrözve. A faj organizmusok csoportja, amik különbözo egységként fejlodnek. Biológiailag az evolúciós egység a populáció, mivel a populáció szabadon tenyészo organizmusok csoportja. Az élolények nem mindig illenek bele teljesen a tudományos kategóriákba.

A TÁBLÁZAT  Schultes vázlata, ahogy az megjelent a Harvard Botanical Museum Leaflets-ben. 1. Általában magas növények (1.5-5 méter), lazán ágazott; sima kaszat* , általában a márványminta hiányzik a külso héjon, erosen csatlakozik a kocsányhoz, határozott kapcsolat nélkül. Cannabis sativa  1A. Általában alacsony növények (másfél méter vagy kevesebb), nem lazán ágazottak, az akene külso héja általában erosen márványmintájú, határozott tapadási felülettel, érettségkor leválva. 2. A növény nagyon surun elágazó, többé-kevésbé kúpalakú, általában másfél méternél alacsonyabb; a kaszat alapján egyszeru csatlakozással. Cannabis indica 2A. A növény nem ágazik el, vagy nagyon elszórtan, általában 30-60 centis kifejletten. A tapadási felület egy húsos, karbunkulus szeru kinövés a kaszat alapján. Cannabis ruderalis* * * Kaszat: a Cannabis gyümölcsének botanikai neve.  A Cannabisnál a gyümölcs elsosorban a mag.  * * Ázsia részeire korlátozott.A faj jelentése együtt változik a mi tudásunkkal az életrol és az evolúciós folyamatról. A faj definíciója gyakran a kérdéses organizmustól függ.

A különbözo fajok hagyományos meghatározásának módja, hogy a keresztezésbol származó sarj nem tud sikeresen szaporodni. Amennyire tudjuk, az összes Cannabis növény szabadon keresztezheto és termékeny hibrideket eredményeznek. A növény alkata és génállománya is fontos szempontok a taxonómiában. Ha a különbözo populációk nem érintkeznek egymással, akkor nyomás sem hárul rájuk, hogy biológiai folyamatokat fejlesszenek ki a keveredés megakadályozására. A Cannabist a szél porozza be. A szél akár több száz mérföldre is elviheti a pollenrészecskéket, de szinte minden pollen a szülo mellé pár méterre hullik. Annak az esélye, hogy egy pollenrészecske megtermékenyít egy apró virágot száz méterre, rendkívül kicsi. Ezáltal a különbözo Cannabis állományok (populációk) természetesen el vannak szigetelve. A Cannabisnál a tény, hogy a populációk el vannak szigetelve a távolság által, nem elég alap, hogy különbözo fajokként osztályozzuk oket, és a sikeres hibridizáció sem elég ok, hogy az összes populációt egy fajba csoportosítsuk.

A faji kérdést és a Cannabis mitológiát bonyolítja a növény képessége, hogy gyorsan változtatja formáját és növekedési jellegét. Ezek a változások inkább években és évtizedekben mérhetoek, mint évszázadokban és évezredekben.

A tény, hogy egy pollenrészecske néha megtermékenyít egy távoli virágot, az introgresszió nevu folyamathoz vezet. Az introgresszió azt jelenti, hogy új gének (új változatok és lehetséges változatok) kerülnek a populációba az idegen pollennel. A populációk közötti keresztezés növekvo számú változatokhoz vezet a populáción belül, de a különbségek csökkenéséhez is a populációk között. Habár az introgresszió bonyolítja a faji kérdést, növeli a növény alkalmazkodó képességét az alkalmazkodó változatok forrását nyújtva. Más szavakkal a Cannabis nagyon tapasztalt. A növénynek változatos és gazdag a történelme, amit tükröz a változatossága és alkalmazkodó természete.

Ha tenyésztési akadályok nem léteznek, akkor a fajt gyakran a természetes különbségek a morfológiában (felépítés és megjelenés) határolják körül. A természetes változatokat, amiken Schultes táblázata alapul, valójában a farmerokkal való kapcsolatból ismerjük. Például kevésbé valósszínu, hogy a magokat, amiket a növény könnyen elhullajt, összegyujti és termeszti egy farmer, így a termesztett Cannabis végül kifejleszthet egy, a vadtól különbözo tapadási felületet.

A mag színét és mintáját a természetben a rejtozködés szükséglete befolyásolja. Termesztés alatt a természetes kiválasztódás ezen oka nem lenne ugyanolyan. Sok farmer a magokat színek szerint válogatja, azt gondolva, hogy a legsötétebb a legfejlettebb. Más szavakkal komoly problémák vannak, ha ezzel a korlátozott megközelítéssel kategorizáljuk a Cannabis fajait. Ezt Dr. Schultes sem hagyja figyelem nélkül, és a táblázat egy kezdopontot képvisel. A fajnak azonban a nemzetségen belüli eltéro csoportokat kellene jelentenie és a közbenso tulajdonságokkal bíró populációk lennének a kivételek. Aki kendert termeszt, az látni fogja, hogy a legtöbb változat nem tartozik egyik kategóriába sem, hanem valahova közéjük esik. A nyugati féltekén a legtöbb növény a következo leírást követi: magas növények (2-5 mé-ter); igen elágazó; a kaszat általában erosen márványmintájú; a mag alapja néha enyhén tagolt.

Más tulajdonságokat is javasoltak a Cannabis fajok behatárolására, mint a fa anatómia és a levél formája. Azonban a fa anatómiát, mint a szár anatómiáját komolyan befolyásolhatja különösen a kendernek való kiválasztás, de a marihuánának és magért történo kiválasztás is. A fa anatómia függ a szár vizsgált részétol is, a levelek (fillotaxia) elrendezésétol, amit viszont befolyásol a fény erossége, a fotóperiódus és a növény fiziológiai fejlodése.

A legtöbb Cannabis növénynek összetett levele van, hét-kilenc levéllemezzel levelenként. Alkalmanként láthatunk olyan változatokat, ahol a növénynek csak egy-három levéllemeze van (monofil). Az ilyen változatok néha az összetett levelu változatokból alakulnak ki. A tényezo genetikai, de kis súlya van a fajok különválasztásában.

Az emberi szelekció a különleges jellemzok alapján eroteljesen megváltoztathatja a növényeket. Hat zöldség-káposzta, karfiol, kelbimbó, brokkoli, kelkáposzta, karalábé-mind egyetlen vad mustárnövény, a Brassica oleracea leszármazottjai. Az, hogy az ember a növények melyik különleges részét részesítette elonyben, vezetett a kifejlodésükhöz. Mind a hatot még mindig egy fajnak tekintik.

A Cannabis fajok bármiféle osztályozása csupán morfológiai alapra építve nehezen fog igazolást nyerni a mai tudásunkkal a növényrol. Ma még úgy tunik, minden Cannabis növényt egy fajnak kell tekintenünk, Cannabis sativa L.-nek.

A vita arról, hogy vajon egy fajnál többrol van-e szó, elég heves, mivel a dolognak legális vonatkozása is van. Sok törvény kimondottan csak a Cannabis sativa-t tiltja. Feltehetoen más fajok nem lennének tiltva. Mégis amikor egy kaliforniai bíróságon megpróbálkoztak ezzel az érveléssel, azt elutasították. A bíróság fenntartotta azt az érvelést, hogy a törvény szándéka világos, habár az botanikailag megkérdojelezheto: a törvény szerint minden Cannabis egyformának minosül.

Szerencsére, az ellentmondás a fajok számáról csupán egy kis akadémiai lecke a kendertermeszto számára. Az érdeklodoknek legfontosabb tulajdonság a termesztett fu potenciáljának minosége.

A potenciál foleg örökletes tényezo. A fu minosége attól függ, milyenek voltak a szülei, tehát a leginkább kedvelt fubol érdemes magot választani.

A környezet is befolyásoló, de az csak arra hat, amit a mag tartalmaz. A potens termés függ a környezettol, ami segít, hogy a mag elérje a teljes és potens érettséget. Elso lépésként meg kell találnunk a lehetséges legpotensebb füvet.