Cannabis Fajok vagy V�ltozatok

 A Cannabis �s az emberis�g 10 000 �ves evol�ci�j�nak jelentos befoly�sa volt mind a n�v�nyre, mind az emberre. A Cannabis befoly�solta a kultur�lis fejlod�s�nket, mi pedig a n�v�ny biol�giai evol�ci�j�t.

A t�voli elod�k csek�ly popul�ci�j�b�l Cannabis v�ltozatok vagy fajt�k sz�zai fejlodtek ki. Ezek a v�ltozatok mind visszavezethetok emberi tettekre, mind sz�nd�kosra �s v�letlenre.

Az osi termelok, ismerve a teny�szt�s alapjait, k�l�nb�zo, a sz�mukra elony�s tulajdons�gaik alapj�n v�lasztott�k ki a Cannabist. Akinek rostra volt sz�ks�ge, az hossz�sz�r�, j� rost� n�v�nyek magjait termesztette. Fokozatosan a lesz�rmazottaik is magas, egyenes sz�r� n�v�nyek lettek kev�s �ggal. M�s termeloket a mag �s olaj �rdekelt. Ok nagymagv�, bozontos n�v�nyeket fejlesztettek ki, amik bos�ges magvakkal b�rtak. A marihu�na termelok, akiket a potenci�l �rdekelt, olyan n�v�nyeket v�lasztottak, amik bo gyant�val �s pszichoakt�v anyagokban gazdagon vir�goztak.

A Cannabis ezt k�veto vari�ci�i megh�kkentoek. Olaszorsz�gban, ahol a kenderrost jelentos textil- �s pap�ripart l�t el, n�h�ny rostfajta egy szezonban 4,5 m�ter magasra is megno. M�s olasz fajt�k csak m�sf�l vagy k�t m�tert �rnek el magass�gban, de karcs�, egyenes sz�ruk van, ami nagyon j� minos�gu rostot ny�jt. D�lkelet-�zsi�ban n�h�ny marihu�na n�v�ny csak egy m�ter k�r�li magass�gra no meg, de suru lombozat�ak �s gyant�t�l nehezek. M�s marihu�na v�ltozatok 2-3 m�ter magasra nonek egy szezonban �s n�v�nyenk�nt t�bb mint f�l kil� f�vet teremnek.

A n�v�nynemes�t�s tudatos tett. A n�v�ny evol�ci�j�t azonban a sz�rmaz�si hely�tol k�l�nb�zo talajok �s �ghajlatok is befoly�solt�k. A n�v�nynek, ak�r termesztik, ak�r gaz, alkalmazkodnia kell a k�rnyezet�hez. Minden �j orsz�g �s termeszt�si helyzet �j k�r�lm�nyeket �s t�l�l�si probl�m�kat jelentett a Cannabis sz�m�ra. A n�v�ny olyan sikeresen alkalmazkodott �s harmoniz�l�dott az �j k�rnyezetekhez, hogy ma a legjobban elterjedt termesztett n�v�nynek tartj�k.

Franci�ul a Cannabist n�ha ''Le Chanvre Troumper''-nek, avagy ''tr�kk�s kendernek’’ h�vj�k, ami a m�rhetetlen alkalmazkod�k�pess�g�re utal. Az alkalmazkod� sz�nak val�j�ban k�t jelent�se van. Az elso arra utal, hogy a n�v�nyek egy popul�ci�ja (a genetikai �llom�ny) hogyan igazodik a helyi viszonyokhoz a gener�ci�k egy peri�dusa alatt. (A popul�ci� a gyakorlatban minden egyes l�tezo mezo vagy bokor, vagy minden egyes maghozam.) P�ld�ul egy kertnek olyan n�v�nyekkel, amik k�son a szezon v�g�n vir�goznak, nincs ideje a maghozatalra �szakon. A k�vetkezo �v term�se csakis kor�n vir�gz� n�v�nyektol sz�rmazik majd. A legt�bb a sz�leire fog hasonl�tani �s kor�n fog term�st hozni. (Ld. 18. fejezet.)

Az alkalmazkod� egy kifejez�s, ami az egyedi n�v�nyre is vonatkozik (fenot�pus), �s gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Cannabis sz�v�s �s ellen�ll�–t�l�lo a n�v�nyek k�z�tt. A k�rnyezeti viszonyok sz�les v�ltozatai k�z�tt vir�gzik, ak�r 10 000 l�b magasan a Himal�j�n, Kolumbia tr�pusi v�lgyeiben, vagy a huv�s �s esos new england-i parton.

A nemes�t�s �s a term�szetes kiv�laszt�d�s �ltal a Cannabis t�bb ir�nyba fejlod�tt. N�v�nytanilag �s t�rt�nelmileg a nemzets�g annyira v�ltozatos, hogy sok termesztot �sszezavar a mitol�gia, egzotikus nevek �s a n�v�nyt k�r�lvevo l�tsz�lagos ellentmond�sok. Sok ellentmond�st megmagyar�z, ha meg�rtj�k, milyen v�ltozatos a Cannabis. T�bb sz�z vad �s termesztett v�ltozat l�tezik. A termesztett fajt�kat csak a kender, olaj �s marihu�na miatt termesztik. A fajt�k minden l�that� tulajdons�gban igen jelentosen k�l�nb�znek. A v�ltozatok a f�l m�teres magass�gt�l a n�gy �s f�l m�teresig terjednek, az �gazata a surutol az eg�sz laz�ig, hossz�t�l (k�t m�ter) a r�vidig (p�r centim�ter). A k�l�nb�zo �gmint�k a n�v�nyt hengeres, k�pos vagy ov�lis alak�v�, csoportoss� vagy sz�rv�nyoss� form�lj�k. A lev�l, a sz�r, a magok �s a vir�g sz�ne �s alakja mind v�ltoz�kony tulajdons�gok, amik a v�ltozatok k�z�tt k�l�nb�znek. Az �lettartam ak�r h�rom h�nap r�vid is lehet, vagy eltarthat n�h�ny �vig is. �s ami a legfontosabb, a k�l�nb�zo fajok a kibocs�tott gyanta mennyis�g�ben �s minos�g�ben nagyban k�l�nb�znek, �gy a pszichoakt�v saj�ts�gaikban �s �rt�k�kben, mint marihu�na.

A Cannabis taxon�mi�j�t (rendszerez�s�t) sohasem v�gezt�k el el�gs�gesen. A korai kutat�s a Cannabis nemzets�get vagy a Moraceae vagy az Urticaceae (Csal�nf�l�k) csal�dj�ba helyezte. Ma m�r �ltal�nos az egyet�rt�s, hogy ez a n�v�ny egy k�l�n csal�dba, a Cannabaceae csal�dba tartozik egy m�sik fajjal, a Humulus-szal, azaz a koml�val

A Cannabis modern sz�rmaz�stani t�bl�zata a k�vetkezo:

Aloszt�ly . . Angiospermae

Oszt�ly . . . . Dicotyledoneae

Rend . . . . . . Uriticales (csal�nvir�g�ak)

Csal�d . . . . . Cannabaceae (kenderf�l�k)

Nemzets�g . . . . . . . . Cannabis (kender)

A nemzets�g szint alatt nincs egyetemleges egyet�rt�s, hogy h�ny fajt k�l�nb�ztet�nk meg a Cannabison bel�l. A Cannabis csal�df�j�t t�bb ezer �ves emberi beavatkoz�s ut�n nem lehetett visszak�vetni.

A legt�bb kutat�s a Cannabist, mint egyetlen fajt eml�ti–Cannabis sativa L. (A Cannabis sz� a kender osi n�pnyelvi neveibol sz�rmazik, mint g�r�g�l a Kannabis; a sativa latinul azt jelenti, hogy termesztett; az L. Linnaeus, a botanikai n�vad� kezdobetuje.) N�h�ny botanikus, aki a Cannabist tanulm�nyozza, hiszi, hogy t�bb mint egy faj van a Cannabison bel�l.

Richard Schultes, p�ld�ul nem az emberi kiv�laszt�sb�l ad�d� tulajdons�gbeli k�l�nbs�gekre alapozva (term�szetes v�ltozatok), mint a mag sz�ne �s tapad�si fel�lete (heges sz�vet a magon, ami jelzi, hogyan csatlakozott a kocs�nyhoz), h�rom k�l�nb�zo fajt nevez meg (Ld. A t�bl�zat A).

Ide�lis esetben az �lol�nyek oszt�lyoz�sa egy term�szetes rendet k�vet, a term�szetben elofordul� kapcsolatokat t�kr�zve. A faj organizmusok csoportja, amik k�l�nb�zo egys�gk�nt fejlodnek. Biol�giailag az evol�ci�s egys�g a popul�ci�, mivel a popul�ci� szabadon teny�szo organizmusok csoportja. Az �lol�nyek nem mindig illenek bele teljesen a tudom�nyos kateg�ri�kba.

A T�BL�ZAT  Schultes v�zlata, ahogy az megjelent a Harvard Botanical Museum Leaflets-ben. 1. �ltal�ban magas n�v�nyek (1.5-5 m�ter), laz�n �gazott; sima kaszat* , �ltal�ban a m�rv�nyminta hi�nyzik a k�lso h�jon, erosen csatlakozik a kocs�nyhoz, hat�rozott kapcsolat n�lk�l. Cannabis sativa  1A. �ltal�ban alacsony n�v�nyek (m�sf�l m�ter vagy kevesebb), nem laz�n �gazottak, az akene k�lso h�ja �ltal�ban erosen m�rv�nymint�j�, hat�rozott tapad�si fel�lettel, �retts�gkor lev�lva. 2. A n�v�ny nagyon surun el�gaz�, t�bb�-kev�sb� k�palak�, �ltal�ban m�sf�l m�tern�l alacsonyabb; a kaszat alapj�n egyszeru csatlakoz�ssal. Cannabis indica 2A. A n�v�ny nem �gazik el, vagy nagyon elsz�rtan, �ltal�ban 30-60 centis kifejletten. A tapad�si fel�let egy h�sos, karbunkulus szeru kin�v�s a kaszat alapj�n. Cannabis ruderalis* * * Kaszat: a Cannabis gy�m�lcs�nek botanikai neve.  A Cannabisn�l a gy�m�lcs elsosorban a mag.  * * �zsia r�szeire korl�tozott.A faj jelent�se egy�tt v�ltozik a mi tud�sunkkal az �letrol �s az evol�ci�s folyamatr�l. A faj defin�ci�ja gyakran a k�rd�ses organizmust�l f�gg.

A k�l�nb�zo fajok hagyom�nyos meghat�roz�s�nak m�dja, hogy a keresztez�sbol sz�rmaz� sarj nem tud sikeresen szaporodni. Amennyire tudjuk, az �sszes Cannabis n�v�ny szabadon keresztezheto �s term�keny hibrideket eredm�nyeznek. A n�v�ny alkata �s g�n�llom�nya is fontos szempontok a taxon�mi�ban. Ha a k�l�nb�zo popul�ci�k nem �rintkeznek egym�ssal, akkor nyom�s sem h�rul r�juk, hogy biol�giai folyamatokat fejlesszenek ki a kevered�s megakad�lyoz�s�ra. A Cannabist a sz�l porozza be. A sz�l ak�r t�bb sz�z m�rf�ldre is elviheti a pollenr�szecsk�ket, de szinte minden pollen a sz�lo mell� p�r m�terre hullik. Annak az es�lye, hogy egy pollenr�szecske megterm�keny�t egy apr� vir�got sz�z m�terre, rendk�v�l kicsi. Ez�ltal a k�l�nb�zo Cannabis �llom�nyok (popul�ci�k) term�szetesen el vannak szigetelve. A Cannabisn�l a t�ny, hogy a popul�ci�k el vannak szigetelve a t�vols�g �ltal, nem el�g alap, hogy k�l�nb�zo fajokk�nt oszt�lyozzuk oket, �s a sikeres hibridiz�ci� sem el�g ok, hogy az �sszes popul�ci�t egy fajba csoportos�tsuk.

A faji k�rd�st �s a Cannabis mitol�gi�t bonyol�tja a n�v�ny k�pess�ge, hogy gyorsan v�ltoztatja form�j�t �s n�veked�si jelleg�t. Ezek a v�ltoz�sok ink�bb �vekben �s �vtizedekben m�rhetoek, mint �vsz�zadokban �s �vezredekben.

A t�ny, hogy egy pollenr�szecske n�ha megterm�keny�t egy t�voli vir�got, az introgresszi� nevu folyamathoz vezet. Az introgresszi� azt jelenti, hogy �j g�nek (�j v�ltozatok �s lehets�ges v�ltozatok) ker�lnek a popul�ci�ba az idegen pollennel. A popul�ci�k k�z�tti keresztez�s n�vekvo sz�m� v�ltozatokhoz vezet a popul�ci�n bel�l, de a k�l�nbs�gek cs�kken�s�hez is a popul�ci�k k�z�tt. Hab�r az introgresszi� bonyol�tja a faji k�rd�st, n�veli a n�v�ny alkalmazkod� k�pess�g�t az alkalmazkod� v�ltozatok forr�s�t ny�jtva. M�s szavakkal a Cannabis nagyon tapasztalt. A n�v�nynek v�ltozatos �s gazdag a t�rt�nelme, amit t�kr�z a v�ltozatoss�ga �s alkalmazkod� term�szete.

Ha teny�szt�si akad�lyok nem l�teznek, akkor a fajt gyakran a term�szetes k�l�nbs�gek a morfol�gi�ban (fel�p�t�s �s megjelen�s) hat�rolj�k k�r�l. A term�szetes v�ltozatokat, amiken Schultes t�bl�zata alapul, val�j�ban a farmerokkal val� kapcsolatb�l ismerj�k. P�ld�ul kev�sb� val�ssz�nu, hogy a magokat, amiket a n�v�ny k�nnyen elhullajt, �sszegyujti �s termeszti egy farmer, �gy a termesztett Cannabis v�g�l kifejleszthet egy, a vadt�l k�l�nb�zo tapad�si fel�letet.

A mag sz�n�t �s mint�j�t a term�szetben a rejtozk�d�s sz�ks�glete befoly�solja. Termeszt�s alatt a term�szetes kiv�laszt�d�s ezen oka nem lenne ugyanolyan. Sok farmer a magokat sz�nek szerint v�logatja, azt gondolva, hogy a legs�t�tebb a legfejlettebb. M�s szavakkal komoly probl�m�k vannak, ha ezzel a korl�tozott megk�zel�t�ssel kategoriz�ljuk a Cannabis fajait. Ezt Dr. Schultes sem hagyja figyelem n�lk�l, �s a t�bl�zat egy kezdopontot k�pvisel. A fajnak azonban a nemzets�gen bel�li elt�ro csoportokat kellene jelentenie �s a k�zbenso tulajdons�gokkal b�r� popul�ci�k lenn�nek a kiv�telek. Aki kendert termeszt, az l�tni fogja, hogy a legt�bb v�ltozat nem tartozik egyik kateg�ri�ba sem, hanem valahova k�z�j�k esik. A nyugati f�ltek�n a legt�bb n�v�ny a k�vetkezo le�r�st k�veti: magas n�v�nyek (2-5 m�-ter); igen el�gaz�; a kaszat �ltal�ban erosen m�rv�nymint�j�; a mag alapja n�ha enyh�n tagolt.

M�s tulajdons�gokat is javasoltak a Cannabis fajok behat�rol�s�ra, mint a fa anat�mia �s a lev�l form�ja. Azonban a fa anat�mi�t, mint a sz�r anat�mi�j�t komolyan befoly�solhatja k�l�n�sen a kendernek val� kiv�laszt�s, de a marihu�n�nak �s mag�rt t�rt�no kiv�laszt�s is. A fa anat�mia f�gg a sz�r vizsg�lt r�sz�tol is, a levelek (fillotaxia) elrendez�s�tol, amit viszont befoly�sol a f�ny eross�ge, a fot�peri�dus �s a n�v�ny fiziol�giai fejlod�se.

A legt�bb Cannabis n�v�nynek �sszetett levele van, h�t-kilenc lev�llemezzel levelenk�nt. Alkalmank�nt l�thatunk olyan v�ltozatokat, ahol a n�v�nynek csak egy-h�rom lev�llemeze van (monofil). Az ilyen v�ltozatok n�ha az �sszetett levelu v�ltozatokb�l alakulnak ki. A t�nyezo genetikai, de kis s�lya van a fajok k�l�nv�laszt�s�ban.

Az emberi szelekci� a k�l�nleges jellemzok alapj�n eroteljesen megv�ltoztathatja a n�v�nyeket. Hat z�lds�g-k�poszta, karfiol, kelbimb�, brokkoli, kelk�poszta, karal�b�-mind egyetlen vad must�rn�v�ny, a Brassica oleracea lesz�rmazottjai. Az, hogy az ember a n�v�nyek melyik k�l�nleges r�sz�t r�szes�tette elonyben, vezetett a kifejlod�s�kh�z. Mind a hatot m�g mindig egy fajnak tekintik.

A Cannabis fajok b�rmif�le oszt�lyoz�sa csup�n morfol�giai alapra �p�tve nehezen fog igazol�st nyerni a mai tud�sunkkal a n�v�nyrol. Ma m�g �gy tunik, minden Cannabis n�v�nyt egy fajnak kell tekinten�nk, Cannabis sativa L.-nek.

A vita arr�l, hogy vajon egy fajn�l t�bbrol van-e sz�, el�g heves, mivel a dolognak leg�lis vonatkoz�sa is van. Sok t�rv�ny kimondottan csak a Cannabis sativa-t tiltja. Feltehetoen m�s fajok nem lenn�nek tiltva. M�gis amikor egy kaliforniai b�r�s�gon megpr�b�lkoztak ezzel az �rvel�ssel, azt elutas�tott�k. A b�r�s�g fenntartotta azt az �rvel�st, hogy a t�rv�ny sz�nd�ka vil�gos, hab�r az botanikailag megk�rdojelezheto: a t�rv�ny szerint minden Cannabis egyform�nak minos�l.

Szerencs�re, az ellentmond�s a fajok sz�m�r�l csup�n egy kis akad�miai lecke a kendertermeszto sz�m�ra. Az �rdeklodoknek legfontosabb tulajdons�g a termesztett fu potenci�lj�nak minos�ge.

A potenci�l foleg �r�kletes t�nyezo. A fu minos�ge att�l f�gg, milyenek voltak a sz�lei, teh�t a legink�bb kedvelt fubol �rdemes magot v�lasztani.

A k�rnyezet is befoly�sol�, de az csak arra hat, amit a mag tartalmaz. A potens term�s f�gg a k�rnyezettol, ami seg�t, hogy a mag el�rje a teljes �s potens �retts�get. Elso l�p�sk�nt meg kell tal�lnunk a lehets�ges legpotensebb f�vet.