TAFARI 
  
                             ETI�PIA UTOLS� CS�SZ�RA

                                      (1892 – 1930)
 
  
Hail� Szelasszi� �let�t �s kor�t r�viden bemutatni nem k�nny� feladat. De nemcsak a helysz�ke miatt vagyok neh�z helyzetben, hanem �r�som t�rgya miatt is. Hail� Szelasszi�r�l m�r sokan �s sokf�lek�ppen �rtak. K�tetek tucatjai sz�lnak ellene �s mellette, s mindk�t oldalon egyar�nt tal�lhatunk val�tlan �ll�t�sokat. A raszt�k p�ld�ul szent embernek (s�t istennek) tekintik, m�sok (a baloldalon...) korrupt despot�nak. �n nem tudok �s nem akarok �ll�st foglalni. �r�som alapj�ul Harold G. Marcus: Haile Sellassie I – The Formative Years c. k�nyve szolg�lt, amely a leghitelesebb monogr�fia e t�m�ban.

I. Gyermek�vek (1892 – 1911):

Hail� Szelasszi� 1892. j�lius 23-�n sz�letett Eti�pi�ban, a Hararhoz k�zeli Edzserszagor�ban. A kereszts�gben a Tafari nevet kapta. Apja rasz Makonnen (rasz = birodalmi herceg) Harar v�ros �s a k�rnyez� tartom�ny teljhatalm� korm�nyz�ja, az 1896-os aduai csata h�se, II. Menelik cs�sz�r (1889–1913) unokatestv�re. �gy Hail� Szelasszi� neve megkeresztel�s�nek pillanat�t�l Tafari Makonnen. (Eti�pi�ban m�sodik n�vk�nt mindenki apja nev�t haszn�lja. A Hail� Szelasszi� k�s�bb felvett n�v, de err�l majd k�s�bb...) Tafari anyja, Jisimab�t apj�nak m�sodik feles�ge. Jisimab�t t�z gyermeke k�z�l Tafari az egyetlen, aki meg�rte a feln�ttkort, de Jisimab�t meghalt Tafari k�t�ves kor�ban. Egy f�ltestv�re volt, Jilma, apj�nak el�z� h�zass�g�b�l.

Tafari m�r igen kor�n francia neveltet�sben r�szes�lt a harari francia kapucinus misszion�riusokt�l, de mindig hith� eti�p ortodox maradt. 13 �vesen magasrang� cs�sz�ri hivatalnok lett, amikor dadzsazmaccs�, vagyis korm�nyz�v� nevezt�k ki egy kis tartom�ny �l�re. Amikor apja 1906-ban meghalt, Tafari ott �lt a hal�los �gy�n�l. K�s�bb �gy eml�kezett r� vissza:

„Ap�m �m�lt�s�ga �s j�magam k�z�tt k�l�nleges szeretet volt, amit m�ig is �rzek. Mindig b�szke volt arra a munk�ra amit v�geztem, �s arra, hogy engedelmes vagyok. Hivatalnokai �s emberei is tiszteltek �s szerettek, mert csod�lattal szeml�lt�k azt a ragaszkod�st, amelyet ap�m ir�nyomban mutatott.

Figyeltem ap�m �m�lt�s�g�t, amint legjobb k�pess�gei szerint igyekezett eleget tenni kereszt�ny k�teless�geinek, ahogy a p�nz�t adta a bajba jutott szeg�nyeknek �s az egyh�znak, �s ahogy im�dkozott minden alkalmas �r�ban. Ahogy n�ttem, a spiritu�lis v�gy arra vezetett, hogy vet�lkedjek vele, �s �gy viseljem magam, hogy p�ld�ja megmaradjon bennem."

Rasz Makonnen a hal�los �gy�n Menelik cs�sz�r gondjaira b�zta a fi�t, rem�lve, hogy az �r�k�lheti tiszts�g�t Harar �l�n. Az uralkod� azonban t�l fiatalnak tal�lta Tafarit, �s annak f�ltestv�r�t, Jilm�t nevezte ki. Tafari k�rp�tl�sul egy kisebb k�rzetet kapott, valamint azt a lehet�s�get, hogy a nem sokkal kor�bban alap�tott II. Menelik k�z�piskol�ban tanulhasson. Ugyanebben az iskol�ban tanult a k�s�bbi uralkod�, Jaszu (Menelik unok�ja), de m�g Tafari a k�nyvt�rakban k�sz�lt vizsg�ira, addig Jaszu legink�bb a b�rokban volt megtal�lhat�.

Jilma 1907-ben meghalt, de Tafari m�g ekkor sem l�phetett apja �r�k�be. Ekkor Szidamo tartom�ny kor�nyz�ja lett, amelyet k�t �ven �t �ltal�nos elismer�st kiv�ltva igazgatott. Menelik, az �reg cs�sz�r eg�szs�gi �llapota id�k�zben annyira megromlott, hogy a korm�nyz�st egy r�genstan�cs vette �t. Menelik Jaszut nevezte meg tr�n�r�k�sk�nt, s mell� rasz Taszamm�t rendelte, aki viszont Tafari p�rtfog�ja volt. �gy t�rt�nhetett, hogy Tafari 1909-ben v�gre visszat�rhetett Hararba. Ekkor volt 17 �ves.

II. �t a hatalom fel� (1911 – 1916):

 1911-ben feles�g�l vette Menent, rasz Mikael unok�j�t, vagyis Jaszu unokah�g�t. E h�zass�g val�sz�n�leg egy�ltal�n nem volt mentes politikai �rdekekt�l (sz�mos ehhez hasonl� „b�k�t�" jelleg� h�zass�g k�ttetett a soai �s a riv�lis voll�i csal�dok k�z�tt), de Tafari �s Menen h�zass�ga kiv�telesen j�l siker�lt. �szinte szeretet f�zte �ket egym�shoz Menen 1962-ben bek�vetkezett hal�l�ig.

1911-ben meghalt a r�gens rasz Taszamma. A tizenhat �ves Jaszu megakad�lyozta, hogy egy m�sik r�genst �ll�tsanak a hely�be, �s maga vette �t a tan�cs ir�ny�t�s�t. Ezzel gyakorlatilag megkezd�d�tt Jaszu uralkod�sa, b�r Menelik csak 1913-ban halt meg a hivatalos bejelent�s szerint. Jaszu m�g�tt mindv�gig ott �llt apja, a nagyhatalm� voll�i korm�nyz�, rasz Mikael, akit eredetileg Alinak h�vtak. B�r k�nyszerb�l kikeresztelkedett, mohamed�n vall�s�t sohasem adta fel, �s Jaszut is ebben a szellemben nevelte fel. Kor�bban sokat v�dolt�k �ket azzal, hogy iszlamiz�lni szerett�k volna a kereszt�ny Eti�pi�t, ma m�r azonban tudjuk, hogy val�j�ban az a nemes sz�nd�k vezette �ket, hogy a t�rs�g muszlimjait a kereszt�nyekkel egyenrang�v� tegy�k, valamint, hogy egyes�ts�k a kereszt�ny �s a mohamed�n er�ket a gyarmatos�t�k elleni harcban. Ehhez azonban a korabeli Eti�pia kereszt�ny hierarchi�j�nak m�g nem volt meg a kell� „t�relme".

Amikor kit�rt az els� vil�gh�bor�, Jaszu arra sz�m�tott, hogy Olaszorsz�g a k�zponti hatalmak oldal�n l�p a h�bor�ba, s ekkor Eti�pia, mint az Antant sz�vets�gese „felszabad�thatja" Eritre�t, az olasz gyarmatot. Olaszorsz�g azonban az Antant sz�vets�gese lett, k�vetkez�sk�pp Jaszu a k�zponti hatalmak oldal�n �ll� T�r�korsz�g fel� sz�tt szorosabb sz�lakat. Ezt viszont az eti�piai elit ism�t az iszl�m ir�ny�ba tett l�p�sk�nt �rt�kelte, r�ad�sul az Antant is figyelmeztet� diplom�ciai l�p�seket tett. V�g�l az addisz ababai ellenz�k 1916-ban megfosztotta tr�nj�t�l a t�vol l�v� Jaszut. Az �j uralkod� Menelik fogadott l�nya, Zauditu lett, aki mell� koronahercegk�nt �s r�gensk�nt (de nem, mint tr�n�r�k�st) rendelt�k Tafarit, aki ekkor kapta meg a rasz c�met. T�ved�s volna azt gondolni, hogy �ppen az�rt lett Tafari a r�gens, mert � volt a legr�termettebb. �ppen ellenkez�leg, az ellenz�k vez�regy�nis�gei azt gondolt�k, a huszonn�gy �ves Tafari k�nnyen ir�ny�that� b�b lesz. Az ifj� rasz azonban hamarosan bebizony�totta, hogy tud �lni az �l�be hullott lehet�s�ggel.

Jaszu tr�nfoszt�s�ba term�szetesen sem � maga, sem apja nem nyugodott bele. Rasz Mikaelt m�g 1916-ban �ppen rasz Tafari gy�zte le a sagale-i csat�ban, s �gy gy�ztes hadvez�rk�nt vonulhatott be a f�v�rosba. Hamarosan Jaszut is elfogt�k.

III. Tafari, Eti�pia r�gense (1916 – 1930)

B�r Tafarit eredetileg „csak" r�gensk�nt �ll�tott�k Zauditu mell�, hamarosan tr�n�r�k�sk�nt kezdett viselkedni. K�ts�get sem hagyott afel�l, hogy Eti�pi�nak val�j�ban � az uralkod�ja, �s nem a m�veletlen Zauditu.

Nem sok h�ja volt, hogy Tafari politikai karrierje hamar v�get �rjen. 1918 v�g�n Eti�pi�t is el�rte a vil�gm�ret� spanyoln�tha j�rv�ny. Tafari Addisz Abab�ban az els�k k�z�tt esett �gynak, �s hamarosan olyan rosszul lett, hogy m�r az utols� kenetet is megkapta, �m m�gis fel�p�lt. (�ll�t�lag ezt mondta orvos�nak: „Mellettem kell maradnod. Isten majd m�sokat gy�gy�t.") A j�rv�ny s�lyoss�g�t j�l jellemzi, hogy Addisz Ababa �t eur�pai orvosa k�z�l h�rom meghalt, egy olyan beteg lett, hogy k�ptelen volt dolgozni – az �t�dikre pedig annyi munka szakadt, hogy majdnem abba halt bele.

Reformok:

Eti�pi�ra nagy vesz�lyek leselkedtek ebben az id�szakban (�gy is mondhatn�m: mint mindig...). Egyfel�l Eti�pia egyes�t�s�t (egys�ges�t�s�t) II. Menelik kor�ntsem fejezte be, s a hagyom�nyos �szak–d�li ellent�tek tov�bbra is fenn�lltak. Az �szaki tartom�nyok (ld. a t�rk�pet), Tigr�, Voll�, Gondar �s Godzsam csak nehezen integr�l�dtak az egys�ges�l� Eti�pi�ba. Ezekben a tartom�nyokban hagyom�nyosan nagy volt a helyi uralkod�k hatalma, �gy nehezen fogadt�k el a k�zponti cs�sz�ri ir�ny�t�st.

M�sfel�l Eti�pi�t folyamatosan fenyegette a gyarmatos�t�s vesz�lye. Tafari hi�ba k�telezte el mag�t a sz�vets�ges hatalmak mellett, azok elutas�tott�k, hogy bel�pjen a vil�gh�bor�ba, amikor felaj�nlotta, hogy ha fegyvereket kap, partra sz�ll Ar�bi�ban, s h�tba t�madja T�r�korsz�got. A nagyhatalmak persze nem ok n�lk�l utas�tott�k el azt, hogy fegyvereket adjanak el Eti�pi�nak: att�l f�ltek, hogy a f�ggetlen Eti�pi�n �t a fegyverek tov�bb v�ndorolnak a gyarmati ter�letek f�ggetlens�gi mozgalmai fel�.

Ezen t�lmen�en az orsz�g felett Damokl�sz kardjak�nt lebegett a rabszolga-kereskedelem v�dja. Hat�rozottan meg kell k�l�nb�ztetn�nk az eti�piai rabszolgatart�st az orsz�gon kereszt�l foly� rabszolga-kereskedelemt�l. Noha a rabszolgatart�s az eg�sz t�rs�gben (mohamed�nok �s kereszt�nyek sz�m�ra egyar�nt) �vezredes hagyom�ny volt, sohasem volt embertelen termel�si m�d (mik�nt az �kori R�m�ban, vagy az �jkori Amerik�ban). Ugyanakkor a kereskedelmet szinte kiz�r�lag Ar�bi�b�l bev�ndorolt mohamed�nok folytatt�k, s a bels� ter�letekr�l sz�l�f�ldj�k fel� sz�ll�tott�k „�rujukat". Eti�pi�ban az �si t�rv�nygy�jtem�ny (a Fatha Nagaszt: Kir�lyok T�rv�nyei), valamint m�r egyes k�z�pkori cs�sz�rok t�rv�nyei is tiltott�k, hogy a birodalom kereszt�ny alattval�i rabszolg�kkal kereskedjenek. V�s�rolhattak ugyan rabszolg�t, de nem lehetett meg�lhet�si forr�suk az emberkereskedelem. A legt�bb eti�p csal�dban a rabszolg�knak a sz� legnemesebb �rtelm�ben hely�k volt, �s semmivel nem �ltek rosszabb k�r�lm�nyek k�z�tt, mint b�rmelyik szabad paraszt. M�s k�rd�s, hogy a paraszts�g is j�r�szt nyomor�s�gos k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, de ennek semmi k�ze a rabszolgas�g int�zm�ny�hez. Azt a megk�l�nb�ztet�st, amelyet mi most megtett�nk rabszolgatart�s �s rabszolga-kereskedelem k�z�tt, �ltal�ban nem tette meg a korabeli nyugati k�zv�lem�ny, �gy fenn�llt annak a vesz�lye, hogy Eti�pi�t el�bb-ut�bb a rabszolgas�g elleni k�zdelem jegy�ben fogj�k gyarmatos�tani. Tafari azonban munk�hoz l�tott...

Els�k�nt Eti�pia kommunik�ci�s h�l�zat�t vonta fel�gyelete al�: a nagyobb v�rosok postahivatalaiba saj�t embereit �ltette. �gy nem volt a birodalomban olyan fejlem�ny, amelyr�l idej�ben ne szerzett volna tudom�st. A k�vetkez� l�p�s az orsz�g gazdas�g�nak �talak�t�sa volt. A Tafari �ltal �jonnan kinevezett �llami (cs�sz�ri) ad�szed�k az addigi szok�st�l elt�r�en nem az �ltaluk beszedett ad� meghat�rozott sz�zal�k�t kapt�k, hanem fix havi fizet�st, ami �ltal egyszerre n�ttek az �llam bev�telei, s n�mileg cs�kkentek a paraszti terhek.

Ha Tafari r�gens �rdemeit kell sz�mba venn�nk, mindenk�pp az a legfontosabb, hogy 1923-ban el�rte, Eti�pi�t vegy�k fel a N�psz�vets�gbe. Addig Eti�pia csak egyetlen vil�gszervezetnek (a Nemzetk�zi Posta Uni�nak) volt a tagja, �gy tulajdonk�ppen 1923-ban l�pett a vil�gpolitika sz�npad�ra. A bel�p�s nem volt z�kken�mentes els�sorban Nagy-Britannia rabszolga kereskedelem ellenes harcai miatt, de Franciaorsz�g �s nem utols� sorban Olaszorsz�g (!) t�mogat�s�val v�g�l siker�lt Eti�pi�t (Abessz�nia n�ven) bel�ptetni a vil�gszervezetbe, annak teljes jog� tagjak�nt. A tags�g elm�letben garant�lta, hogy egy esetleges t�mad�s eset�n a t�bbi tag�llam v�delmet ny�jt Eti�pia sz�m�ra. Hogy ez mennyire csak elm�let volt, azt felesleges k�l�n�sebben ecsetelni...

A nagy utaz�s:

1924-ben a r�gens elhat�rozta, hogy diplom�ciai �ton megk�s�rli tengeri kij�rathoz juttatni Eti�pi�t. Eredetileg ez lett volna a c�lja annak a t�bb h�napos utaz�snak, amelyet sz�les k�s�ret�vel 1924 m�jusa �s augusztusa k�z�tt tett. Az els� �llom�s term�szetesen Jeruzs�lem, a m�sodik Kair� volt, ahol t�bb pontban tiszt�zt�k az Alexandriai Patriarch�tus �s az Eti�p Orthodox Egyh�z viszony�t. Ezt k�vet�en Tafari Franciaorsz�gba utazott, amely eur�pai l�togat�sai sor�n legf�bb „b�zisa" maradt. P�rizsban, Londonban �s R�m�ban egyar�nt t�rgyal�sokat folytatott egy esetleges eti�p kik�t� �gy�ben, �m mindenhonnan �res k�zzel kellett t�voznia. N�h�ny �rdekess�g az utaz�sokkal kapcsolatban: R�m�ban tal�lkozott Mussolinivel, akivel kifejezetten ked�lyes besz�lget�st folytatott... Londonban – b�r a Cambridge University d�szdoktorr� avatta – megs�rtett�k azzal, hogy nem fogadt�k kell� tisztelettel az angol kir�lyi udvarban. Az eml�tett orsz�gokon k�v�l ekkor j�rt Belgiumban, Luxemburgban, Sv�dorsz�gban �s hazafel� G�r�gorsz�gban. Szeretett volna elmenni B�csbe is, de m�s elfoglalts�gai miatt csak k�veteit k�ldhette oda.

Hazat�rve Eti�pi�ba folytatta az orsz�g bels� reformj�t. Rabszolga felszabad�t� rendelete ut�n iskol�t alap�tott a felszabad�tott rabszolg�k gyermekei sz�m�ra, de ezen k�v�l is rendk�v�l sokat tett az �llami oktat�s fejleszt�s��rt. E tekintetben ne felejts�k el, hogy gyakorlatilag a null�r�l kellett indulnia.

1928-ban el�rkezettnek l�tta az id�t arra, hogy kir�lly� (n�gusz) koron�ztassa mag�t. N�mik�pp hom�ly fedi, hogy ezt hogyan siker�lt el�rnie, t�ny viszont, hogy maga Zauditu cs�sz�rn� helyezte Tafari fej�re a koron�t, akinek a c�me ezzel negusz Tafari lett. Ezzel imm�r nem els� volt az egyenl�k, vagyis a raszok k�z�tt, hanem el�rhet� k�zels�gbe ker�lt sz�m�ra a cs�sz�ri c�m – mind�ssze a cs�sz�rn� hal�l�t kellett kiv�rnia. A raszok ez�rt �rthet� m�don ellens�gesen fogadt�k Tafari kir�lly� koron�z�s�t, s t�bben (pl. Balcsa, majd Gugsza) fell�zadtak ellene, de a n�gusz mindig fel�lkerekedett rajtuk. Ugyancsak 1928-ban �r�k bar�ts�gi szerz�d�s k�ttetett Olaszorsz�g �s Eti�pia k�z�tt, amely mind�ssze h�t �vig �llta ki az id� pr�b�j�t...

1930-ban meghalt Zauditu. Tafari, mint a birodalom egyetlen n�gusza, r�gense �s tr�n�r�k�s hercege, pontosan a cs�sz�rn� hal�la ut�n h�t h�nappal l�pett a tr�nra I. Hail� Szelasszi�, azaz A Szenth�roms�g Ereje n�ven.