A Cannabis kannabinol termel�se

 Mi�rt termel a Cannabis kannabinolokat �s gyant�t? Val�sz�nuleg m�r minden termeszto fej�ben megfordult ez a k�rd�s. Felt�telezve, ha tudn�nk, szimul�lhatn�nk vagy stimul�lhatn�nk egy k�rnyezeti t�nyezot, hogy n�velj�k a kannabinol termel�st. Sajnos ez nem �gy muk�dik, hogy n�velve egy bizonyos t�nyezot, az hat�ssal van a n�v�ny (fenot�pus) kannabinol termel�s�re.Gener�ci�k egy peri�dus�n kereszt�l azonban lehets�ges, hogy k�rnyezeti manipul�ci�k n�v�nyek egy popul�ci�j�ban megn�velj�k a teljes kannabinol koncentr�ci�t. De m�g ez az elj�r�s is lass� lenne a k�zvetlen teny�szt�shez k�pest.

A gyantamirigyek mikrostrukt�r�j�b�l �s a gyanta �sszetetts�g�bol l�tszik, hogy a Cannabis jelentos energi�t fektet be a kannabinolok elo�ll�t�s�ba �s t�rol�s�ba. Nyilv�nval�an, a kannabinolok nem egyszeru mell�k- vagy boml�sterm�kek. Semmi k�ts�g, hogy a kannabinolok �s a gyanta sok m�don szolg�lj�k a n�v�nyt, de feltehetoen t�bb k�z�k van biotikus t�nyezokh�z (m�s �lol�nyekhez), mint abiotikus t�nyezokh�z (�lettelen k�rnyezet, mint a napf�ny, p�ratartalom, stb.).

A kannabinolok, gyant�k �s rokonvegy�leteik �sszetett �s biol�giailag igen akt�v k�miai anyagok csoportj�t alkotj�k, egy val�di k�miai arzen�lt, amibol a n�v�ny kiv�lasztja az eszk�z�t m�s organizmusok kezel�s�re. Ez k�l�n�sen a n�v�nyevokre, k�rokoz�kra �s versengo n�v�nyekre vonatkozik. Az emberek eset�ben a kannabinolok vonz�k. A n�v�ny sz�m�ra n�h�ny lehets�ges elonyt felsoroltunk al�bb, de nem k�sz�lt direkt tanulm�ny erre a k�rd�sre. Ez val�ban �rdekes, hogy a botanikusok ilyen kis �rdeklod�st mutattak ebben a k�rd�sben; mindent meg is tettek, hogy hangoztass�k �rdeklod�s�k hi�ny�t.

A Kannabinol Termel�s Felteheto Elonyei

Nyilv�nval�, hogy a kannabinolok pszichoakt�vak �s fiziol�giailag akt�vak sok �llatn�l. Ez elt�ntor�thatja a n�v�nyevo �llatokat a n�v�ny, k�l�n�sen a reprodukt�v r�szek fogyaszt�s�t�l.

Sok mad�r szereti a cannabis magokat (garant�lt, hogy a kan�ri �nekelni fog). A term�szetben azonban a madarak nem t�rodnek a fiatal magokkal, feltehetoen az�rt, mert kannabinolokban gazdag a buroklevel�k. A vad vagy gazn�v�nyekn�l ha a mag meg�rik, akkor a h�j�b�l lehullik a f�ldre. A madarak a csupasz magokat megeszik. Az �rett magok azonban el�g kem�nyek. Sokat nem t�rnek fel �s m�shol leejtik, ami seg�ti a n�v�ny szaporod�s�t. A m�heket �s m�s rovarokat vonzza a pollen. A kannabinolok �s a gyanta elriaszthatj�k a rovarokat a pollen �s a fejlodo magok fogyaszt�s�t�l. A gyantamirigyek a legnagyobb m�ret�ket a portokon (amiben a pollen van), �s a magok buroklevelein �rik el.

Terp�n �s fenolos gyant�kr�l tudott, hogy n�mely magvak cs�r�z�s�t g�tolj�k. A Cannabis gyanta seg�thet a Cannabis pal�nt�knak versenyre kelni m�s pal�nt�kkal �gy, hogy megg�tolja azok cs�r�z�s�t.

A kannabinolok k�z�l sok (CBD, CBG, CBC �s savaik) igen eros antibiotikumok bakt�riumok sz�les sk�l�ja ellen. A tiszta gyantakivonatr�l kimutatt�k f�reg�lo hat�s�t. (Gomba�lo hat�sa azonban alacsony.)

A gyantatermel�s legt�bb hallhat� magyar�zat�nak k�ze van fizikai t�nyezokh�z, mint napf�ny, ho, �s sz�razs�g. Val�sz�nuleg a gyanta bevonja a n�v�nyt, megv�dve a kisz�rad�st�l sz�lsos�ges fizikai k�r�lm�nyek k�z�tt. Ezeknek a magyar�zatoknak nem sok �rtelm�k van a gyanta k�mi�j�nak f�ny�ben.

A mirigyek �s gyanta fizikai tulajdons�ga feltehetoen seg�ti valamilyen m�don a n�v�nyt. A gyanta ragad�s term�szete seg�thet a pollenszemeknek a vir�gokhoz �s stigm�khoz tapadni, vagy egyszeruen kev�sb� �zletess� teszik a n�v�nyi r�szeket. A gyantafejek figyelemrem�lt� mennyis�gu f�nyt nyelnek el �s vernek vissza, �s �gy felt�telezhetoen meg�vj�k a fejlodo magokat. P�ld�ul a gyantafejek elosz�r sz�ntelenek (elnyelik az ultraibolya f�nyt). Az ultraibolya f�ny szur�se, ami ismert mutag�n, cs�kkentheti a lehets�ges k�ros mut�ci�kat. A fizikai tulajdons�gok m�sodrendunek tunnek a gyanta k�miai tulajdons�gaihoz, mint a n�v�nyi muk�d�s vegy�letei.