Gyanta �s Gyantamirigyek

 Sok ember a potenci�lt �s a gyantakoncentr�ci�t szinonim�-nak tekinti. Az emberek bos�ges gyant�t izzad� n�v�nyekrol hallanak, �s az a k�p alakul ki benn�k, hogy a gyanta a n�v�nyben �ramlik, mint a latex a gumif�ban, vagy a juharfa nedve. Ezek a v�zi�k azonban csak �lmok.

Lehets�ges, hogy egy gyant�s n�v�nynek kicsi a potenci�lja, de lehet nagyon potens egy n�v�ny nagyon kev�s gyant�val is. A potenci�l elsosorban a n�v�nyi anyagban levo THC koncentr�tumt�l f�gg. A kannabinolokon k�v�l m�g sok m�s anyag teszi ki a Cannabis nyers gyant�j�t. A k�sz�tm�nyek, mint a gandzsa �s hasis s�ly�nak egyharmad r�sze nem pszichoakt�v v�zben old�d� vegy�let �s sejtmaradv�ny. Egy m�sik harmada nem pszichoakt�v gyanta, mint a fenol �s terpenoid polimerek, gliceridek, �s triterp�nek. Csak egyharmaduk-egynegyed�k kannabinol. Sok Cannabis n�v�nyben a THC csak az �sszes kannabinol kis t�red�ke. A gyanta marad�k r�sze (5–10 sz�zal�ka) eszenciaolaj, szterolok, zs�rsavak, �s k�l�nb�zo n�v�nyi sz�nhidr�tok.

A kannabinolok alapj�ban v�ve nem folynak a n�v�nyben �s nem is a n�v�ny nedv�ben tal�lhat�k. A kannabinolok 80-90 sz�zal�ka az eg�sz n�v�ny k�lso fel�let�n megtal�lhat�, kiv�ve a gy�kereket �s a magvakat, gyantamirigyekben keletkezik �s t�rol�dik. A gyantamirigyek elrendez�se �s sz�ma (koncentr�ci�ja) valamennyire v�ltozik a vizsg�lt fajokt�l f�ggoen. A marihu�na v�ltozatoknak �ltal�ban t�bb gyantamirigy�k van �s azok nagyobbak, mint a nem drog v�ltozatok gyantamirigyei.

Hab�r a gyantamirigyek fel�p�t�s�k szerint elt�roek, h�rom alapveto csoportba tartoznak. A gum�s t�pus a legkisebb (15-30 m m). Egy-n�gy sejt teszi ki a mirigy ''l�b�t'' vagy "sz�r�t'' �s szint�n egy-n�gy sejt teszi ki a ''fej�t''.

A fejsejtek kiv�lasztanak gyant�t,–feltehetoen kannabinolokat–olajakat �s m�s vegy�leteket, amik a fejsejtek �s a k�lso membr�n (kutikula) k�z�tt halmoz�dnak fel. Amikor a mirigy meg�rik, egy bimb�szeru kin�v�s alakulhat ki a membr�non a felgy�lemlo gyanta nyom�s�ra. A gum�s mirigyeket a f�ld feletti n�v�nyi r�szeken elsz�rva tal�lhatjuk.

A m�sodik t�pus� mirigyek sokkal nagyobbak �s sz�mosabbak, mint a gum�s mirigyek. Ez a ''g�mbfeju'' mirigyek csoportja, az elnevez�s a fej alakj�ra utal. �retlen n�v�nyeken a fejek egy s�kban fekszenek, �s �gy tunik, hogy nincs sz�ruk, ezeket ''sz�ratlan g�mbfeju'' mirigyeknek nevezz�k. Val�j�ban van sz�ruk, ami egy sejt magass�g�, hab�r ez a g�mbfej alatt nem l�that�. A fej �ltal�ban nyolc sejtbol �ll, de n�ha ak�r 16-b�l is, amik egy konvex rozett�t alkotnak. Ezek a sejtek egy kannabinolokban gazdag gyant�t bocs�tanak ki, ami felgy�lemlik a rozetta �s a k�lso membr�nja k�z�tt, ez adja nekik a g�mbalakot. A mirigyek �tl�san 25-100 m m nagys�g�ak. A friss n�v�nyi anyag tartalm�nak kb. 80-90 sz�zal�ka kannabinol, a marad�k elsosorban eszenciaolaj.

A vir�gz�s alatt a g�mbfejek, amik az �jonnan megjeleno n�v�nyi r�szeken jelennek meg, egy harmadik form�t vesznek fel. N�melyik mirigy 150-500 mm magass�gra emelkedik, amikor a sz�ruk meghosszabbodik feltehetoen a fokozott aktivit�suknak k�sz�nhetoen. A sz�r foleg a szomsz�dos h�msz�vetbol �ll. Ezek a kocs�nyos g�mbfeju mirigyek vir�gz�s alatt jelennek meg �s legsurubben a termos vir�g fedoleveleit bor�tj�k. A j� marihu�na v�ltozatok vir�gai mellett az apr� leveleken is nagy koncentr�tumban tal�lhat�k. A legmagasabb a koncentr�ci� az erek ment�n a lev�l als� fel�let�n, hab�r n�h�ny v�ltozatn�l a lev�l felso fel�let�n is tal�lhatunk mirigyeket. A porz�s n�v�nyekn�l kocs�nyos mirigyeket tal�lhatunk a cs�szelev�len, de ezek kisebbek �s kev�sb� koncentr�ltak, mint a termos vir�g fedolevelein. A porz�s vir�gok a portok �tellenes oldalain nagyon nagy g�mbfeju mirigyek sorait k�pzik.

A kocs�nyos g�mbfeju gyantamirigyek az egyed�lik, amik mikroszk�p n�lk�l is l�that�k. A puszta szemnek a termos vir�g fedoleveleit bor�t� mirigyek �gy tunnek, mintha egy bolyhos fel�letet hintoporral vagy harmattal besz�rtunk volna. Egy eros nagy�t�val elk�l�n�thetj�k a fejeket �s a kocs�nyokat. A porz�s n�v�ny portokain �s a vir�gf�rt�t tark�t� apr� levelek als� oldal�n is l�thatunk gyantamirigyeket.

A gyantamirigyek nem l�that�k addig, am�g nem k�pzodnek vir�gok. A sz�ron, lev�lny�len �s a lev�len jobban l�that� feh�r szor�k nem gyantamirigyek, hanem karbon�tb�l �s szilik�tb�l �ll� n�v�nyekn�l gyakori szor�k. Ezek a hegyes v�gu szor�k n�mi v�delmet ny�jtanak a rovarok ellen, �s kev�sb� �zletess� teszik a n�v�nyt a nagyobb n�v�nyevo �llatok sz�m�ra.

Indi�ban a legjobb minos�gu hasis k�sz�t�sekor a sz�r�tott n�v�nyeket egy rosta felett cs�pelik. A mirigyek fejei, kocs�nyai �s a szor�k feh�r- aranysz�nu porban gyulnek �ssze, amit k�sobb hasiss� pr�selnek.

A gyanta ritk�n gyulik �ssze olyan bos�ges mennyis�gben, amennyit az emberek hisznek. Val�j�ban a n�v�ny ink�bb gyantamirigyekkel van bebor�tva, mint gyant�val. Ez �ltal�ban nem jelent t�bbet, mint hogy a termos vir�gok csillognak a f�nyben �s a levelek �s a sz�rak �rint�sre ragacsosak.

N�h�ny jobb marihu�na fajt�n�l a gyanta a vir�gz�s �s maghozatal v�g�re szembetuno lehet. A gyanta alkalmank�nt a mirigyek membr�nj�nak p�rusain v�laszt�dik ki. �ltal�ban a kiv�laszt�s t�bb h�ttel a kocs�nyos mirigyek megjelen�se ut�n t�rt�nik. �gy tunik, hogy a mirigyek ki�r�tik a tartalmukat, �res helyet hagyva a kocs�ny �s fejsejtekben. A kiv�laszt�s ut�n a mirigyek megszunnek muk�dni, �s degener�l�dni kezdenek. A mirigyfejek, kocs�nyok �s a szor�k egym�sra rak�dnak �s az eg�sz vir�gz� fel�let egy ragacsos massz�v� v�lik. Az okokra k�sobb kit�r�nk, itt ez nem felt�tlen�l k�v�natos.

A n�v�ny belso sz�veteiben csek�ly mennyis�gu kannabinol tal�lhat�. A z�me apr� egyed�l�ll� sejtekben tal�lhat�, amik meghosszabbodva kis, egy�ni gyantacsatorn�t alkotnak. A t�bbi n�v�nyi sejt jelent�ktelen mennyis�gu kannabinolt tartalmaz, �s feltehetoen az �sszes kannabinol 90 sz�zal�ka a gyantamirigyekben lokaliz�l�dik.

�gy tunik, hogy a kannabinol szint�zis elsosorban a gyantamirigyek kocs�nysejtjeinek cs�cs�ban �s fej�ben t�rt�nik. Feltehetoen m�s sejtek is k�zrej�tszanak az egyszerubb molekul�k szintetiz�l�s�val, amikbol v�g�l a kannabinolok lesznek. A kannabinolok bioszint�zise val�sz�nuleg egy olyan rendszer alapj�n muk�dik, amit eredetileg A.R. Todd v�zolt fel 1946-ban a ''Hasis'' c�mu �js�gj�ban. 1960-ban Raphael Mechoulam kidolgozta az elm�letet, majd 1975-ben Dr. Shimomura �s munkat�rsai megeros�tett�k.

Megfigyelhetj�k, hogy az �sszes kannabinol a savas form�j�ban egy (COOH) karboxil csoporttal csatlakozik C2-n�l az aromagyurun. Ez a csoport a C-4-n�l is megjelenhet, �s a vegy�leteket THC sav “A”-nak �s THC sav “B”-nek h�vj�k p�ld�ul. A karboxil csoport poz�ci�ja nem befoly�solja a potenci�lt, de val�j�ban a savas form�jukban a kannabinolok nem pszichoakt�vak. A fu szok�sos sz�r�t�si �s sz�v�si elj�r�sai (ho) elt�vol�tj�k a karboxil csoportot CO2 g�zt �s a pszichoakt�v semleges kannabinolokat form�lva. A CO2 elt�vol�t�sa csak akkor fontos, ha a marihu�n�t enni sz�nd�kozunk. Ekkor sz�ks�ges hot alkalmazni (p�ld�ul s�toben s�tve), hogy a kannabinolok pszichoakt�vak legyenek. T�z perc s�t�s 90 Co-on elegendo, hogy �talak�tsa a THC savat semleges THC-v�.

A CBG sav kialak�t�sa, amibol az �sszes t�bbi kannabinol alakul ki, kezdetben sokkal egyszerubb, terp�n egys�geket tartalmaz� vegy�letekbol k�sz�l. A p�lda itt az olivetolsav, ami geranil pirofoszf�tnak nevezett terp�n f�llel kondenz�l�dik. Az nem tudott, hogy ez-e a val�di �s egyetlen prekurzora a CBG.nek az �lo n�v�nyben.

A terp�nek �s a k�zeli vegy�letek igen k�nnyuek �s n�h�nyuk kivonhat� gozdesztill�l�ssal a n�v�ny “eszencia olaj�t” eredm�nyezve. T�bb mint 30 ilyen vegy�letet azonos�tottak a Cannabisb�l. F�nynek �s levegonek kit�ve n�melyik�k polimeriz�l�dik gyant�t �s k�tr�nyt alkotva.

A kannabinolok szagtalanok; a friss marihu�na �des, jellegzetes, kellemes “menta” �z�nek �s illat�nak nagy r�sze csup�n �t vegy�letbol ad�dik, ami az eszenciaolaj

5-10 sz�zal�k�t teszi ki: a mono- �s sesqui-terp�nek, alfa- �s b�ta-pin�nek, limon�n, myrc�n, �s b�ta-falandr�n. Ezek az olajos vegy�letek ill�olajok, �s gyorsan a levegobe jutnak �s idovel eloszlanak. Ezt k�vetoen a marihu�na elveszti �dess�ge �s menta �z�nek nagy r�sz�t.

Az eszenciaolajok alkotj�k a sz�raz marihu�na minta s�ly�nak 0,1-0,3 sz�zal�k�t, vagy a kannabinolok s�ly�nak 10 sz�zal�k�t. Az eszenciaolajok a gyantamirigyek fej�ben tal�lhat�k, �s friss anyagban a tartalmuk 10-20 sz�zal�k�t teszik ki. A gyantacsatorn�kban szint�n megtal�lt�k oket.

A k�l�nb�zo Cannabis mint�kban k�l�nb�zo az eszenciaolajok �sszet�tele. Ez nem meglepo a n�v�ny v�ltozatoss�g�t tekintve. Mivel az eszenciaolajokban tal�lhat� vegy�letek a kannabinolok prekurzorai, vagy kapcsolatban vannak a prekurzoraival, van r� es�ly, hogy l�tezik kapcsolat egy bizonyos illat �s a kannabinol tartalom k�z�tt. Ilyen kapcsolatr�l nem tudunk, de ezt csak fel�letesen vizsg�lt�k. Amikor a hozz��rto vizsg�lja a minta illat�t, alapvetoen azt hat�rozza meg, hogy friss-e. Friss fu friss kannabinolokat jelent �s ezek k�z�l val�sz�nuleg kevesebb bomlott le nem pszichoakt�v term�kk�.