BOB MARLEY          Egy �ve (1981) halott, de a nemzetk�zi sajt� mai is csak a legnagyobbaknak kij�r� tisztelettel eml�kezik meg r�la. A Der Spiegel szerint "Jimi Hendrix �ta � volt a legnagyobb egy�nis�g a rockban." A londoni Observere forradalminak min�s�tette a zen�j�t, �s a n�gerek hatvanas �vekbeli soulzen�j�hez hasonl�totta. A kanadai Toronto Star a Beatleshez m�rte jelent�s�g�t. Patrick Coutin francia �js�g�r� pedig �gy fogalmazott a Rock �s a Folk c�m� lapban: "Ha egy n�p f�jdalma �s k�ts�gbees�se egyetlen arcba s�r�s�dhetne, akkor ez Bob Marley arca lenne." Ki is volt val�j�ban Bob Marley? Az emberek �ltal�ban csak annyit tudnak r�la, hogy � volt a "reggae utaz� nagyk�vete". Pr�f�ta? L�zad�? Kultikus figura? K�lt�? Szabads�gh�s? Rock-szuperszt�r?  "SENKI SEM VAGYOK" Koncertjei a hetvenes �vekben �pp�gy esem�nysz�mba mentek, mint Dylan, a Rolling Stones vagy a Pink Floyd fell�p�sei. Az �vtized v�g�n mag�t�l �rtet�d� term�szetess�ggel v�lasztott�k a rock t�z legnagyobb szem�lyis�ge k�z�, s a neve a rock nagy meg�j�t� zen�szei k�z�tt is az �len szerepel. �nmag�r�l �gy vallott: "Vil�g�letemben f�ld�n j�r�, f�ldh�zragadt ember voltam, nem foglalkoztattak nagy eszm�k. A mez�gazdas�gi munka �rdekelt; egyszer�, b�k�s, hasznos �letet akartam �lni, azt kihaszn�lni, amit a term�szet k�n�l. Gyerekkoromban kev�ss� foglalkoztatott a zene, azt�n hirtelen belecs�ppentem, a k�zep�be ker�ltem, �s most m�r csin�lnom kell... Nem vagyok m�s, csup�n egy rasta-ember, aki zen�l is. De a zen�met nem kategoriz�lom. Az emberek �ltal�ban kateg�ri�kban gondolkodnak. Tudj�k, hogy l�tezik a reggae, �s att�l kezdve �gy k�pzelik, reggaet hallgatnak. Val�j�ban a zene hat�rtalan �s id�tlen. A zene minden�tt ott van, benn�nk, k�r�l�tt�nk... A reggae olyan, mint a v�zfoly�s. Nem lehet meg�ll�tani. Nemcsak zene, hanem val�s�g. Az �let�nk. Legenda hogy a nyomortany�r�l �rkezett. Bob Marley a jamaicai k�z�poszt�lyb�l sz�rmazik. Legenda hogy nem j�rt iskol�ba. Egyike azon keveseknek, akik Jamaic�ban elv�gezt�k a k�z�piskol�t. Legenda, hogy elnyomott volt. �lt ugyan Kingstonban a nyomornegyedben, de a gett� �let igazi poklait sohasem j�rta meg. Megfigyel� volt, de tal�n �ppen ez�rt tudta olyan megr�z� er�vel kifejezni a gett�ban �l�k vil�g�t, szenved�s�t, f�jdalm�t, szabads�gv�gy�t. �gy lett a harmadik vil�g els� szuperszt�rja, a Trench Town-i pr�f�ta, a reggae utaz� nagyk�vete. 1945. �prilis 6-�n sz�letett Rhoden Hellben, egy kis s�rf�szekben, mely nem szerepel a t�rk�peken; valahol Jamaika �szaki cs�csk�ben tal�lhat�, ahol hatalmas marihu�na�ltetv�nyek ter�lnek el, �s ahol a rend�rs�g ritk�n razzi�zik az �thatolhatatlan vid�ken. "Ap�m angol volt, a brit hadsereg katon�ja, akit Jamaik�ba vez�nyeltek. Any�m fekete asszony, �n pedig sem fekete, sem feh�r. Senki sem vagyok." Leszerel�se ut�n az apa Jamaik�ban telepedett le, kis farmot v�s�rolt - gazd�lkod�sb�l tartotta el a csal�dot. 1950-ben azonban meghalt, �s a csal�d n�h�ny �vi k�szk�d�s ut�n Kingstonba, a f�v�rosba k�lt�z�tt. Cedella Marley marad�k p�nz�kb�l a Barrett Streeten v�s�rolt olcs� lak�st, �s alkalmi munk�kat v�llalt. Bob iskol�ba j�rt, de idej�nek nagy r�sz�t az utc�n t�lt�tte. Az �tvenes �vek m�sodik fel�ben Jamaik�ban egym�st �rt�k a zavarg�sok. A gyarmati uralom ellen k�zd� rast�k (a Jamaik�ba behurcolt rabszolg�k ut�dai, akik nem vetik al� magukat a feh�rek uralm�nak, hanem l�zadnak, az elnyom� hatalom ellen, �s a visszat�r�st hirdetik �seik f�ldj�re) t�ntet�seket szerveztek, az utc�kon mindennaposak voltak az �sszecsap�sok. A korm�ny figyelmeztette a turist�kat: �vakodjanak a nyomornegyedek l�togat�s�t�l, mert nem tudj�k garant�lni testi �ps�g�ket. Bob Marley tizen�ves fejjel naponta tal�lkozik ezekkel a probl�m�kkal, l�tja az embertelen �letk�r�lm�nyeket, a munkan�lk�lis�get; azt, hogy az emberek egyetlen vigasza a zene, amely lehet�v� teszi, hogy �r�meikr�l, b�nataikr�l �nekeljenek, kit�ncolj�k magokb�l a mindennapi �let nyomor�s�g�t. A gett�ban �jjel-nappal sz�l a zene - de nem az eur�pai vend�geket v�r� sz�rakoz�helyek felh�tlen calypso zen�je. A turist�k �ltal l�togatott negyedekben Harry Belafonte, Nat King Cole, Billy Eckstine a szt�r, a gett�ban viszont Fats Domino, Chuck Berry, Elvis Presley, Bo Diddley. Az iskol�ban is gyakran j�tssz�k a nagy rock and roll- �s blues-�nekesek lemezeit. - A sz�netekben a tan�rn� mindig foglalkozott vel�nk - mes�lte, k�s�bb Marley egy interj�j�ban. - K�rte, mes�lj�nk vagy �nekelj�nk valamir�l, �s �n mindig, �nekeltem. Trench Townban minden a zene k�r�l forgott, �s �n �gy sz�vtam magamba a zen�t, mint n�v�ny a t�pl�l�kot. Git�rt v�s�rolt, a haverokkal zenekart alap�tott, �s Desmond Dekkert�l, a k�s�bb ismertt� v�lt �nekest�l tanulta a szakmai fog�sokat. Alvin Seeco Patterson, a k�s�bbi Wailers dobosa �gy eml�kezik ezekre az �vekre. "Sz�momra m�r akkor nyilv�n val� volt, hogy rendk�v�li tehets�g. Gyorsan tanult, b�rmit pillanatok alatt megjegyzett. Dalokat �rt, egy nap ak�r t�bbet is, hallgatta a r�di�t, elj�rt mindenhov�, ahol zen�ltek, �s saj�t feldolgoz�s�ban � is el� adta, �s akkor m�r mindenki biztos volt benne, hogy nagy �nekes lesz." A RASTAFARI MOZGALOM 1961-ben bar�tja �s tan�t�mestere, Desmond Dekker elvitte Bob Marleyt a Ken Dhouris Federal Sounds Recording Studi�ba, hogy egyik dal�t lemezre �nekelje. A dal c�me: Judge Not (Ne �t�lj); amerikai mint�j� rhythm and blues ballada. Bob a felv�tel�rt t�z
The Birth Of A Legend (1967)	doll�rt kapott. A lemez megjelent, �s cs�fosan megbukott. Az �zletemberek v�llat vontak, �s ejtett�k Marleyt, t�bb lehet�s�get nem kapott. Egyetlen ember b�zott benne tov�bbra is; Rita k�s�bbi feles�ge, akivel egy fab�d�ban szeg�nyes, sz�nalmas kis lemezbutikot nyitott. A bolt hangsz�r�ja eg�sz nap Bob dal�t b�mb�lte, de a vev�k ritk�n nyitogatt�k az ajt�t. A kudarc m�gsem szegte kedv�t, bar�taival, Neville O'Rileyvel �s Hubert McIntosh-sal (akiket k�s�bb Bunny Livingstone �s Peter Tosh n�ven ismert meg a vil�g) tov�bbra is �sszej�rtak, �s elhat�rozt�k �nektri�t alak�tanak. Desmond Dekker, majd Jimmy Cliff pr�b�lkozott meg ism�t karrierj�k egyenget�s�vel, de a t�rt�nelem megint k�zbesz�lt. Kingstonban ism�t zavarg�sok t�rtek ki. A felgy�jtott benzinkutak, meggyilkolt turist�k, kifosztott sz�llod�k l�tt�n a feh�r kisebbs�g k�r�ben megsz�letik a jelsz� "Rasta = terror!" Egym�st �rik a kiv�gz�sek, a rend�rsort�zek de 1962-ben a mozgalom v�g�l is el�ri egyik c�lj�t: Jamaika felszabadul a brit gyarmati elnyom�s al�l. A szigetorsz�gban b�k�sebb �vek k�vetkeznek - �s Bob Marleynak is siker�l lemezeket megjelentetnie. M�sodik kislemeze - Egy cs�sze k�v� - ism�t kudarc, a harmadik - Terror - �gyszint�n. Ekkor �j ir�nyban pr�b�lkozott. 1964-ben bar�taival Wailin' Wailers n�ven egy�ttest alap�tott, amelynek els� felv�tele (Simmer Down) val�s�gos sikerrak�ta lett. A dal c�me jelsz�v� v�lt a jamaicai divatifjak, a "rude boyok" (durva fi�k) k�r�ben - �s ennek hat�s�ra az egy�ttes is nevet v�ltoztatott. Wailin' Rudeboys n�ven j�tszottak tov�bb, �s egyik sikert a m�sik ut�n (Rude Boy; Rule Them Rudie) r�ppentett�k fel a sikerlist�k �l�re. A diadalmenet k�t �vig tartott majd a Rude Boy-korszakot felv�ltotta a Sexboy-korszak, amikor Bob Marley �s egy�ttese m�r a legn�pszer�bb szt�rok k�z� tartozott Jamaik�ban 1966. �prilis 22. fordul�pont az �let�ben. Ezen a napon Hail� Szelasszi� Jamaik�ba l�togatott. Hogy ez mi�rt volt akkora esem�ny, ki kell t�rn�nk a jamaicai feket�k hitvil�g�nak t�rt�net�re. A rastafarik - r�viden rast�knak a jamaicai szekt�nak a tagjai, amely Afrik�t tekinti a mennyorsz�gnak; valamif�le term�szeti vall�st k�vetnek, amely el��rja, hogy a hajukat hossz� "r�mf�rt�kbe" (dreadlock) fonva hordj�k; a hitet mindenki a saj�t maga sz�m�ra fogalmazza meg, s ebben - �gy tartj�k - seg�ts�get ny�jt a "ganja" �lvezete: �gy nevezik a marihu�n�t. Ezt a vall�st, amely f�k�nt az �si afrikai n�phiteken alapul, a rabszolg�k hozt�k magukkal Jamaik�ba, ahol a XIX. sz�zad v�ge fel� mag�ba olvasztotta a kereszt�nys�g �testamentumon alapul� elemeit, Afrika egyszerre lett a m�ltbeli aranykor sz�nhelye �s az �g�ret f�ldje; a jamaikai feket�k Izrael t�volra vet�d�tt gyermekeinek tekintik magukat, Amerik�ban �lni sz�mukra a babiloni fogs�ggal egyenl�; a vall�s egy �j, fekete isten f�ldi elj�vetel�t hirdette. S ez az esem�ny a rast�k hite szerint 1930-ban bek�vetkezett: Ras (herceg) Tafarit els� Hail� Szelasszi� n�ven Eti�pia cs�sz�r�v� koron�zt�k. Eti�pia nemzeti trikol�rj�t, a z�ld-s�rga-pirosat a rast�k ma is viselik, s e sz�nek v�letlen�l azonosak egy jamaicai �gynevezett "n�ger felemelked�si szervezet" sz�neivel. Az apr� termet� uralkod�t istenk�nt kezdt�k tisztelni a t�voli szigetorsz�gban. 1966-os l�togat�sa sor�n a jamaicai vezet�k c�lz�sokat tettek arra, hogy tal�n felvil�gos�thatn� h�veit isteni mivolt�t illet�en, de a cs�sz�r erre csak ennyit v�laszolt: "Ki vagyok �n, hogy megingassam �ket a hit�kben?" A rep�l�t�ren sz�zezer ember v�rta, k�zt�k t�zezer rasta. A l�gcsavarok m�g p�r�gtek, amikor a lelkes t�meg m�r k�rbet�ncolta a g�pet, �s a cs�sz�rt �nnepelte. Z�gott a rast�k k�rusa: Ez a nap a mi�nk! Isten meg�rkezett Az �r�k �let� "Jah" (azaz Jahve) Rastafari alig tudta elhagyni a g�pet. A fogad�si cerem�ni�t sok�ig nem lehetett elkezdeni a spont�n �nnepl�s miatt. Bob Marley elb�v�lten figyelte ezt a vall�sos ind�ttat�s� karnev�li forgatagot, s ett�l kezdve tudatosan foglalkozni kezdett a "Rasta mozgalommal. De miel�tt elm�ly�lhetett volna az �j vall�sban, a csal�d Amerik�ba k�lt�z�tt. Bob Marley az ut�bbi h�rom �vben nagy sikerei ellen�re is alig p�r sz�z doll�rt keresett; �desanyja �gy d�nt�tt, hogy �tk�lt�znek a jobb meg�lhet�st k�n�l� Egyes�lt �llamokba. Marley term�szetesen mag�val vitte a git�rj�t is: a rockzene haz�j�ban zen�szk�nt akart dolgozni. �lete azonban m�sk�nt alakult: a Chrysler aut�gy�rban kapott �ll�st, kocsimos� lett, de egy nagyar�ny� elbocs�t�si hull�m alkalm�val mint sz�nesb�r� �s �j bev�ndoroltat az els�k k�z�tt tett�k az utc�ra. S ugyanekkor megkapta a katonai beh�v�t: Bob Marleynak az Amerikai Egyes�lt �llamok nev�ben kellett volna Vietnamban embert �lnie. H�t akkor ink�bb vissza Jamaik�ba! 1967-ben a vil�g m�r nemcsak Harry Belafonte calypso dalair�l ismerte Jamaika nev�t. A hatvanas �vek k�zep�n t�bb vil�gsiker is jamaicai �nekesek nev�hez f�z�d�tt. Millie Small My Boy Lollipop c�m� dala vagy Jimmy Cliff felv�telei a sikerlist�k �lvonal�ba ker�ltek (mind a k�t �nekes j�rt Magyarorsz�gon is). Desmond Dekker Israelites c�m� dala pedig els� sz�m� siker volt a sl�gerlist�kon. A jamaicai eredet� ska �s rock steady elnevez�s� zene ismertt� v�lt Eur�p�ban is, majd a Toots and the Maytals csoport Do the Reggae c�m� dala nyom�n az �j zenei ir�nyzat gy�jt�neve is megsz�letett. ANGLIAI DIADAL�T Bob Marley abban az id�ben bar�taival ism�t �letre h�vta kor�bbi egy�ttes�t. Lemezeket k�sz�tettek, koncerteztek, v�rt�k a nagy kiugr�si lehet�s�get, s Bob k�zben szorosabb kapcsolatba ker�lt a rast�kkal, egyre ink�bb tudatosodott benne az �t k�r�lvev� vil�g ellentmond�soss�ga. Egy napon letart�ztatt�k. A v�d: k�b�t�szer-�lvezet. Hi�ba tartozik szervesen a rastafari vall�s gyakorl�s�hoz a ganjasz�v�s; a marihuana csak�gy, mint a t�bbi k�b�t�szer Jamaic�ban is tiltott �ru. Bob Marley b�rt�nbe ker�lt, ahol volt ideje gondolkozni sors�r�l, j�v�j�r�l. Itt �rlel�d�tt meg benne az elhat�roz�s: zen�j�t, �let�t a "Rasta mozgalom" szolg�lat�ba �ll�tja. Ebben a d�nt�s�ben nagy szerepet j�tszott cellat�rsa, Vincent Ford, az egyik ismert "Rasta vezet�", aki k�s�bbi vil�gh�r� dalainak - No Woman, No Cry; Positive Vibration; Roots, Rock, Reggae - sz�veg�t �rta, s aki elmagyar�zta, mi�rt harcolnak testv�rei. Bob Marley a kiszabadul�s ut�n azonnal meghallgat�st k�rt a rast�k p�sp�k�t�l, Mortimo Plann�t�l. Megvil�gosod�s�r�l besz�lt neki, �s arr�l, hogy szeretn� az �let�t az �gy szolg�lat�ba �ll�tani. A p�sp�k, an�lk�l, hogy Marleyt kor�bban ismerte volna, Jah pr�f�t�j�t v�lte felismerni, �sszhangot benne, �s mag�hoz fogadta "tanul�nak". Az �nekes pr�dik�ci�kat hallgatott, megismerkedett a vall�sos tanokkal, a rast�k t�rt�nelmi k�ldet�s�vel, afrikai �st�rt�net�kkel. 1989-ben Bob Marley �j dalai m�r ennek a tan�t�snak a szellem�t t�kr�zik. Megsz�letik a "Jah zene", az a l�zad� �s l�z�t�, vall�sos, misztikus, profetikus zene, amely m�r egy k�z�ss�g, egy elnyomott kisebbs�g nev�ben sz�l. 1870-ben Bob Marley huszon�t �ves; a korabeli f�nyk�peken g�pfegyverrel, automata pisztolyokkal, a Fekete Hatalom nev� mozgalom k�pvisel�inek jellegzetes p�zaiban l�that�, Harcosnak sz�l�tj�k: Jah katon�ja. Az �zlettel is megszak�t minden kapcsolatot. Tuff Gong n�ven �n�ll� lemezst�di�t hoz l�tre a King Street 127. sz�m� h�zban, amely ett�l kezdve iroda �s a mozgalom kommunatany�ja is egy�ttal. Els� saj�t kiad�s� lemez�nek c�me: Trench Town Rock. A dal �ri�si siker, amelyet most m�r egyre �jabbak k�vetnek. Marley hamarosan megnyithatja azt az �zletet, amely kiz�r�lag saj�t dalait forgalmazza. Jamaic�ban a hetvenes �vek elej�n a Wailers a legn�pszer�bb egy�ttes, �s a csoport tagjai elhat�rozz�k: megpr�b�lkoznak eszm�ikkel, dalaikkal a nagyvil�g el� �llni. Chris Blackwell, az Island Records tulajdonosa, producere szem�ly�ben megfelel� ember ker�l erre a szerepre is. Blackwell az angol show-business ismert szem�lyis�ge, aki sz�vesen k�s�rletezik �j el�ad�kkal. A hatvanas �vekben � fedezte fel a Spencer Davis Groupot, a Traffic egy�ttest, Cat Stevenst, a Roxy Musicot. � adta ki Millie Small eml�tett dal�t is; 1971-ben �gy d�nt�tt: megpr�b�lkozik a Wailersszel. Az �v �sz�n Bob Marley Londonba utazott, ahol megk�t�tt�k a szerz�d�st. Az ezt k�vet� nyilatkozatokb�l kider�l: Marleyt nem els�sorban a vil�gh�r v�gya, a szem�lyes siker vez�rli, hanem Jah eszm�it szeretn� n�pszer�s�teni. A szerz�d�s els� eredm�nye egy nagyszer� album (Catch A Fire), amely �zleti megfontol�sokb�l csak 1973 elej�n ker�lt az �zletekbe. A	Kaya (1978)
Early Music (1966)		Babylon By Bus (2LP live 1978)
Rasta Revolution (1968)		Survival (1979)
African Herbsman (1969)		Uprising (1980)
Soul Rebel (1971)		Chances Are (1981)
Catch A Fire (1972)		Confrontation (1983)
Burnin' (1973)		Legend (1984)
Natty Dread (1974)		Rebel Music (1986)
Live! (1975)		Talkin' Blues (1991)
Rasta Man Vibration (1976)		Natural Mystic (1995)
Exodus (1977)		Dreams Of Freedom (1997)
lemezen szerepl� zen�szek: Bob Marley - �nek, git�r; Family Man Barrett - basszusgit�r; Carly Barrett - dob; Peter Tosh - sz�l�git�r, billenty�s hangszerek; Bunny Livingstone �t�s�k, basszusgit�r, �nek; Earl Wilbeforce Lindo (alias Wire) - clavinet. A lemezt a hatvanas �veket k�vet� zenei �ns�gben euf�rikus lelkesed�ssel �dv�zli a kritika. Bob Marley szem�ly�ben �j szt�rt �nnepelnek, a lemezt besorolj�k az �v legjobb nagylemezei k�z�, a reggaezen�t pedig a rock meg�j�t�jak�nt emlegetik. A Catch A Fire term�szetesen �ri�si �zleti siker is. Ennek k�sz�nhet�en a Wailers m�g abban az �vben, 1973 november�ben kiadja m�sodik, Burnin' c�m� nagylemez�t. Ez a lemez m�r Amerik�ban is siker. Egyik dal�val - I Shot The Sheriff (Lel�ttem a seriffet) - Eric Clapton a sl�gerlist�k �l�re ker�l. A lemez megjelen�s�t turn� k�veti Amerik�ban, majd Angli�ban. A londoni Speakeasy klubban tartott koncert n�z�ter�n az eg�sz angol popszakma ott szorong. M�snap a sajt�ban dicshimnuszok jelennek meg, �jabb �s �jabb megh�v�sok k�vetik egym�st - de a sikersorozat egyik napr�l a m�sikra megszakad. A hat rasta-ember visszat�r sz�l�haz�j�ba. Mi t�rt�nt? Peter Toshnak �s Bunny Livingstone-nak elege lett az �zleti hercehurc�kb�l, sz�l�karrierre v�gynak. Wire is kil�p a band�b�l. Bob Marley mellett csak a Barrett testv�rek maradnak; vel�k szervezi �jj� egy�ttes�t, most m�r Bob Marley and The Wailers n�ven. Az �j fel�ll�s� csapat els� lemeze (Natty Dread) 1974-ben, jelenik meg, �s fogadtat�sa m�g az el�z� sikereket is fel�lm�lja. Bob Marley a lemezen a r�gi szellemben, de �j hangz�ssal sz�lal meg. A sz�l��nek m�g�tt Rita Marley, Judy Mowatt �s Marcia Griffith �nekli a vok�lt. A zen�szek k�z�tt is �j nevek: Al Anderson - sz�l�git�r �s Tyrone Down (Touter) - orgona. A Wailers-hang egys�gesebben sz�l, mint az el�z� lemezeken, �s Charles Shaar Murray, a legk�nyesebb �zl�s� angol pop�js�g�r�k egyike, a lemezt bemutat� koncert ut�n a k�vetkez�ket �rta a New Musical Expressben: "M�g egyszer le kell a sz�geznem: a Waillers a legjobb reggae-zenekar, hanem ez id� szerint a legjobb zenekarok egyike. Annyira fel voltam dobva a koncertj�k ut�n, hogy kifel� menet nyugodtan ellophattak volna t�lem ak�rmit. G�PPISZTOLYOS L�TOGAT�K 1976 �prilis�ban ker�l a boltokba az �jabb nagylemez Rastaman Vibration c�mmel, s m�g a megjelen�s el�tt t�bb milli�s el�rendel�s fut be az �zletekbe. Bob Marleyt a fekete b�r� Bob Dylank�nt kezdik emlegetni, de ez az �v nem els�sorban a sikerek miatt eml�kezetes az �nekes sz�m�ra, sokkal ink�bb amiatt az esem�ny miatt, amely k�nnyen v�get vethetett volna p�lyafut�s�nak, s�t az �let�nek is. 1976. december 3-�n fegyveresek rontottak be kingstoni lak�s�ba, �s t�zet nyitottak az ott tart�zkod�kra. A l�v�sek Bob Marleyt csak k�nnyebben sebes�tett�k meg, feles�ge azonban s�lyosan megs�r�lt, menedzsere pedig, aki a l�v�sek pillanat�ban az �nekes el� vetette mag�t, �letvesz�lyes s�r�l�seket szenvedett. A mer�nylet k�r�lm�nyei a mai napig tiszt�zatlanok, de azokban a napokban sokan besz�ltek arr�l Jamaic�ban, hogy a mer�nylet �s a december 15-re ki�rt v�laszt�sok k�z�tt szoros �sszef�gg�s van. Kingstonban m�r h�napokkal el�bb az a h�r terjedt el, hogy a radik�lis nyilatkozatair�l, l�z�t� dalsz�vegeir�l ismert, nagy n�pszer�s�gnek �rvend� �nekes a minisztereln�ki sz�kre p�ly�zik. Bob Marley a mer�nyletet k�vet�en azonnal elhagyta a szigetet, �s m�sf�l �vig nem is t�rt vissza. Londonba k�lt�z�tt, koncertezett, egy�ttes�vel bej�rta a vil�got, �s az addig �gysz�lv�n ismeretlen reggaezen�t vil�gszerte n�pszer�v� tette. 1977-ben jelent meg Exodus (Kivonul�s) c�m� albuma, amely a legvall�sosabb mind k�z�tt, 1978-ban pedig �jabb k�t LP-t adott ki. Ezek k�z�l a Kaya ballad�kat, szerelmes dalokat tartalmaz, a Babylon By Bus (Babilon aut�buszr�l) pedig a vil�g k�r�li turn� dokumentuma. Az �nekes 1979 �prilis�ban t�rt vissza Jamaik�ba. A nagy esem�nyt a rast�k kezdem�nyezt�k, akik a legjobb reggae-el�ad�k r�szv�tel�vel b�kekoncertet szerveztek a kingstoni stadionban. Az esem�nyre harmincezer ember gy�lt �ssze; a fell�p�k k�zt ott volt Bob Marley is. M�sor�ban el�nekelte �jszakai rajta�t�s c�m� dal�t, amelyben ilyen sz�vegr�szek hallhat�k: "Veszt�nkre t�rnek fegyverrel �s p�nzzel. Azt mondj�k, hogy tan�tanak benn�nket, de politikai strat�gi�juk a ki�heztet�s; a fegyvereket ellen�nk ford�tj�k, �s az �jszaka s�t�tj�ben t�zet nyitnak r�nk..." A lel�t�n helyet foglal� k�lf�ldi �js�g�r�k d�bbenten halogatt�k a v�dl�, l�z�t� szavakat. Mindenki tudta: az �nekes ellen megk�s�relt mer�nylet felt�telezett tettesei, a minisztereln�k test�r- �s terrorleg�nyei is ott �lnek a n�z�t�ren. De amit�l mindenki tartott, elmaradt - helyette egy nagyon megind�t� jelenetnek lehettek tan�i a jelenlev�k. A koncert v�g�n Bob Marley les�t�lt a n�z�k k�z�, �s mag�val vitte a sz�npadra a k�t ellens�gesked� p�rt vez�r�t, Michael Manley minisztereln�k�t �s Edward Seag�t. A sz�npadon egybekulcsolva f�lemelte a kez�ket, hogy mindenki l�ssa a jelk�pes cselekedetet, s �gy t�ncoltak egy�tt a reggae ritmus�ra. "Legyen szeretet �s b�ke! Legyen v�ge a h�bor�skod�snak!" �nekelte egy�tt a harmincezres t�meg, �s egy pillanatra val�ban, mintha mindenki mindenkivel k�l�nb�k�t k�t�tt volna a stadionban. A rock m�g soha nem j�tszott ekkora szerepet egy n�p �let�ben. 1979-ben Bob Marley m�r a harmadik vil�g m�s n�pei�rt (�gy Zimbabw��rt) is �nekelt. �j, Survival (T�l�l�s) c�m� album�n az afrikai gerillaszervezetekkel rokonszenvez� dalokat jelentetett meg. A sajt� pedig �jabb c�met adom�nyozott neki: "A harmadik vil�g els� szuperszt�rja". 1980-ban jelent meg utols� albuma, Uprising (Felkel�s) c�mmel. A sajt�ban ekkor m�r aggaszt� h�rek keringtek gy�gy�thatatlan betegs�g�r�l, amelyet eleinte c�foltak, de a tal�lgat�sok - agydaganata van, leuk�mi�ban szenved - nem sz�ntek meg. N�h�ny f�nyk�p is megjelent r�la, amint egy NSZK-beli klinik�n l�badozik. D�s rasta-hajfonatai megritkultak, arca beesett, szeme f�nytelen volt, de ujjaival a gy�zelem V bet�j�t mutatta a kamera fel�. Azt�n egy �jabb h�r szerint �tk�lt�z�tt a kedvez�bb �ghajlat� Amerik�ba. 1981-ben �j lemez helyett r�gi felv�teleit adt�k ki �jra. A megd�bbent� h�rt 1981. m�jus 11-�n k�z�lt�k a h�r�gyn�ks�gek: Bob Marley leuk�mi�ban meghalt. Temet�se Jamaik�ban nemzeti gy�sz�nnep volt. Holttest�t a kingstoni stadionban ravatalozt�k fel; egyik kez�ben git�r, m�sikban a Biblia. Kopors�j�hoz t�zezrek zar�ndokoltak el. A szertart�s alatt a Wailers j�tszott, Rita Marley pedig gospeleket �nekelt. A gy�szbesz�det Edward Seaga, az �j minisztereln�k mondta: - Nincs r� sz�, mit �rzek �s mit �rez Jamaika n�pe Robert Nesta Marleyt gy�szolva. Munk�ss�g�nak d�nt� szerepe volt abban, hogy a jamaicai reggaezen�t a vil�gon minden�tt megismert�k. Jamaika kultur�lis nagyk�vete volt, aki el�seg�tette a k�l�nb�z� b�rsz�n�, nyelv� �s vall�s� fiatalok egy�ttm�k�d�s�t �s k�lcs�n�s meg�rt�s�t. Sz�l�hely�n temett�k el. Utols� �tj�ra is t�zezrek k�s�rt�k. A rockzene panteonj�ban Bill Haley Elvis Presley, Brian Jones, Jimi Hendrix, Janis Joplin �s John Lennon mellett a helye.