Bob Marley
 -Biogr�fia kicsit b�vebben

( 1945-1981 ) 1945 febru�r 6.-�n sz�letett Rhoden Hell-ben, mely egy Jamaica �szaki cs�csk�ben tal�lhat� kis telep�l�s, ahol �ri�si marihuana �ltetv�nyek ter�lnek el. "Ap�m angol volt, a brit hadsereg katon�ja, akit Jamaic�ba vez�nyeltek. Any�m fekete aszzony, �n meg sem fekete sem feh�r. Senki sem vagyok." Leszerel�se ut�n az apa Jamaic�ban telepedett le, kis farmot v�s�rolt, gazd�lkod�sb�l tartotta el a csal�dot. 1950-ben azonban meghalt, �s a csal�d Kingstonba, a f�v�rosba k�lt�z�tt. Cedella Marley marad�k p�nz�kb�l a Barrett street-en v�s�rolt olcs� lak�st, �s alkalmi munk�kat v�llalt. Bob iskol�ba j�rt, de idej�nek nagy r�sz�t az utc�n t�lt�tte. Az �tvenes �vek m�sodik fel�ben Jamaic�ban egym�st �rt�k a zavarg�sok. A gyarmati uralom ellen k�zd� rast�k t�ntet�seket szerveztek, az utc�kon mindennaposak voltak az �sszecsap�sok. Bob Marley tizen�ves fejjel naponta tal�lkozik ezekkel a probl�m�kkal, l�tja az embertelen �letk�r�lm�nyeket, a munkan�lk�lis�get. Az emberek egyetlen vigasza a zene, mely lehet�v� teszi, hogy a mindennapok nyomor�s�g�t ki�nekelj�k, kit�ncolj�k magukb�l. "Trenchtown-ban minden a zene k�r�l forgott, �s �n �gy sz�vtam magamba a zen�t, mint n�v�ny a t�pl�l�kot." Bob git�rt v�s�rolt, �s zenekart alap�tott Desmond Dekker-t�l a k�s�bbi �nekest�l tanulta a szakmai fog�sokat. Seeco Patterson - a k�s�bbi Wailers dobosa - �gy eml�kszik ezekre az �vekre: "Sz�momra m�r akkor nyilv�nval� volt, hogy rendk�v�li tehets�g. Gyorsan tanult, b�rmit pillanatok alatt megjegyzett. Dalokat �rt, naponta ak�r t�bbet is, hallgatta a r�di�t, elj�rt mindenhov�, ahol zen�ltek, �s saj�t feldolgoz�s�ban � is el�adta, �s akkor m�r mindenki biztos volt benne, hogy nagy �nekes lesz." 1961-ben bar�tja �s tan�t�ja Desmond Dekker elvitte a Ken Dhouris Federal Sounds Recording Studio-ba, hogy egyik dal�t lemezre �nekelje. A dal c�me: Judge Not (Ne �t�lj); amerikai st�lus� rhythm & blues ballada. A felv�tel�rt t�z doll�rt kapott. A lemez megjelent �s cs�fosan megbukott. Az �zletemberek v�llat vontak �s ejtett�k Marley-t. T�bb lehet�s�get nem kapott. Egyetlen ember b�zott benne : Rita, k�s�bbi feles�ge, akivel egy fab�d�ban szeg�nyes kis lemezbutikot nyitott. A bolti hangsz�r� eg�sz nap Bob dal�t b�mb�lte, de a vev�k ritk�n nyitogatt�k az ajt�t. A kudarc m�gsem szegte kedv�t. Bar�taival, Neville O'Riley-vel �s Hubert McIntosh-al ( akik k�s�bb Bunny Livingstone �s Peter Tosh n�ven v�ltak ismertt� ) tov�bbra is �sszej�rtak, �s elhat�rozt�k, hogy �nektri�t alak�tanak. Desmond Dekker, majd Jimmy Cliff pr�b�lkozott meg ism�t karrierj�k egyenget�s�vel, de a t�rt�nelem megint k�zbesz�lt. Kingstonban ism�t zavarg�sok t�rtek ki. Egym�st �rik a kiv�gz�sek, a rend�rsort�zek, de 1962-ben a rasta mozgalom el�ri egyik c�lj�t, Jamaica felszabadul a brit gyarmati elnyom�s al�l. A szigetorsz�gban b�k�sebb �vek k�vetkeztek. Bob Marleynak siker�l lemezeket megjelentetnie. M�sodik kislemeze ism�t kudarcot vallott, a harmadik �gyszint�n. Ekkor �j ir�nyban pr�b�lkozott, 1964-ben bar�taival Wailin' Wailers n�ven egy�ttest alap�tott, amelynek els� felv�tele (Simmer Down) val�s�gos sikerrak�ta lett. K�s�bb Wailin' Rudeboys n�ven j�tszottak tov�bb �s dalaik (Rude Boy; Rule them Rudie) folyamatosan ostromolt�k a sikerlist�kat. A diadalmenet k�t �vig tartott, majd a Rude Boy korszakot felv�ltotta a Sexboy-korszak, ekkor m�r Bob Marley �s egy�ttese a legn�pszer�bb szt�rok k�z� tartozott Jamaic�ban. 1966 �prilis 22. Fordul�pont az �let�ben. Ezen a napon Haile Selassie Jamaic�ba l�togatott. L�togat�sa sor�n a jamaicai vezet�k c�lz�sokat tettek arra, hogy felvil�gos�thatn� h�veit isteni mivolt�t illet�en, de a cs�sz�r erre csak ennyit v�laszolt: "Ki vagyok �n, hogy megingassam �ket a hit�kben? " A rept�ren sz�zezrek v�rt�k. Bob Marley elb�v�lten figyelte ezt a vall�si ind�ttat�s� karnev�li forgatagot, s ett�l kezdte tudatosan foglalkozott a rasta mozgalommal. Miel�tt elm�ly�lhetett volna az �j vall�sban, a csal�d Amerik�ba k�lt�z�tt. Bob Marley az ut�bbi h�rom �vben nagy sikerei ellen�re alig p�r sz�z doll�rt keresett �s �desanyja �gy d�nt�tt �tk�lt�znek a jobb meg�lhet�st k�n�l� USA-ba. Marley a rock haz�j�ban zen�szk�nt akart dolgozni, de a dolgok m�sk�nt alakultak. A Chrysler gy�rban kapott munk�t; kocsimos� lett, de egy nagy elbocs�t�si hull�m alkalm�val az els�k k�z�tt r�gt�k ki. Ugyanekkor megkapta a beh�v�j�t, vagyis az USA sz�neiben Vietnamban kellett volna embert �lnie. �gy ink�bb visszat�rt Jamaic�ba. Bar�taival ism�t �letre keltette kor�bbi egy�ttes�t. Lemezeket adtak ki, koncerteztek, �s Bob k�zben egyre szorosabb kapcsolatba ker�lt a rast�kkal, tudatosodni kezdett benne az �t k�r�lvev� vil�g ellentmond�soss�ga. Egyszer csak letart�ztatt�k k�b�t�szer-�lvezet v�dj�val, hi�ba tartozik szervesen a ganja sz�v�s a rast�k �let�hez, akkor is tiltott �ru Jamaic�ban is. A b�rt�nben t�lt�tt id� alatt hat�rozta el, hogy �let�t �s zen�j�t a rasta mozgalom szolg�lat�ba �ll�tja. Ebben persze nagy szerepet j�tszott cellat�rsa, Vincent Ford, ismert rasta vezet�, aki elmagyar�zta mi�rt harcolnak, �s mellesleg k�s�bb t�bb vil�gh�r� dal�nak sz�veg�t �rta. Marley kiszabadul�sa ut�n meghallgat�st k�rt a rast�k p�sp�k�t�l, Mortimo Planno-t�l, akinek megvil�gosod�sr�l besz�lt, �s hogy szeretn� �let�t a rasta-�gynek szentelni. A p�sp�k, an�lk�l, hogy Marley-t kor�bban ismerte volna, Jah pr�f�t�j�t v�lte felismerni benne, �s mag�hoz fogadta "tan�tv�nynak". Az �nekes pr�dik�ci�kat hallgatott, megismerkedett a vall�sos tanokkal, a rast�k k�ldet�s�vel, afrikai �st�rt�net�kkel. 1969-es dalai m�r ennek szellem�ben sz�ltak. Megsz�letik a Jah-zene, az a l�zad� �s l�z�t�, vall�sos, misztikus, profetikus zene, mely egy elnyomott kisebbs�ghez sz�l. A 70-es �vekben Marley g�pfegyverrel, a fekete hatalom nev� mozgalom k�pvisel�inek jellegzetes p�zaiban l�that�. Harcosnak sz�l�tj�k: JAH katon�ja. Az �zleti �lettel minden kapcsolatot megszak�t. Tuff Gong n�ven �n�ll� lemezst�di�t hoz l�tre a King Street 127.-ben mely egyben a mozgalom kommunatany�ja is. Els� saj�t kiad�s� lemeze a Trench Town Rock. A c�mad� dal �ri�si siker lett, melyek �jabbak k�vettek. A 70-es �vek elej�n a Wailers Jamaica legn�pszer�bb csapata, �gy elhat�rozz�k, hogy a nagyvil�g el� �llnak eszm�ikkel, dalaikkal. Chris Blackwell, az Island Records tulajdonosa lett a megfelel� ember�k. A szerz�d�s megk�t�shez Marley Londonba utazott, �s itt m�r kider�lt, hogy �t nem a siker vez�rli, hanem Jah eszm�it szeretn� n�pszer�s�teni. A szerz�d�s hat�s�ra egy nagyszer� albumuk jelent meg 1973 elej�n Catch A Fire c�mmel. A kritikusok euf�rikus lelkesed�ssel fogadt�k. Bob Marley szem�ly�ben �j szt�rt �nnepeltek, a reggae-t pedig a rock meg�j�t�jak�nt emlegett�k. M�g abban az �vben (1973 november�ben) kiadt�k k�vetkez� albumukat, a Burnin' - t. Ez a lemez m�r Amerik�ban is nagy siker lett. A lemez megjelen�se ut�n Amerik�ban, majd Angli�ban turn�ztak. A siker�k azonban egyik pillanatr�l a m�sikra megszakad. A hat rasta-zen�sz visszat�r sz�l�haz�j�ba. Peter Toshnak �s Bunny Livingstne-nak elege lett az �zleti hercehurc�kb�l, sz�l�karrierre v�gytak, �s Wire is kil�pett a csapatb�l. Marley mellett csak a Barrett testv�rek maradtak, vel�k szervezi �jj� egy�ttes�t, most m�r Bob Marley & The Wailers n�ven. Az �j fel�ll�s� csapat els� lemeze 1974-ben jelent meg, �s m�g az el�z� albumok sikereit is fel�lm�lja. R�gi szellemben, de �j hangz�ssal sz�lalnak meg, a sz�l��nek m�g�tt vok�lozott Rita Marley, Judy Mowatt �s Marcia Griffith. Az akkori kritika szerint legjobb zenekarok egyike volt a Wailers. ( K�r, hogy a mostani kritika nem �gy v�lekedik - Skeeter ) 1976 �prilis�ban ker�lt a boltokba az �j nagylemez, Rastaman Vibration c�mmel, �s m�g megjelen�s el�tt t�bb milli�s megrendel�s futott be az �zletekbe. 1976 december 3.-�n fegyveresek rontottak be Marley kingstoni lak�s�ba, �s t�zet nyitottak az ott tart�zkod�kra. Az �nekest kev�sb� sebes�tett�k meg, de feles�ge s�lyos sebet kapott, menedzsere pedig, -aki Marley el� vetette mag�t a l�v�sekkor - �letvesz�lyesen megs�r�lt. Val�sz�n�leg ez annak hat�s�ra t�rt�nt, miszerint Kingstonban az a h�r terjedt el, hogy a l�z�t� dalsz�vegeir�l h�res �nekes a minisztereln�ki sz�kre p�ly�zott. Marley a mer�nylet ut�n azonnal elhagyta a szigetet, �s csak m�sf�l �v ut�n t�rt vissza. Londonba k�lt�z�tt, egy�ttes�vel j�rta a vil�got, �s n�pszer�s�tett�k a reggae-t. 1977-ben jelent meg Exodus c�m� albumuk, mely a legvall�sosabb mind k�z�l. 1978-ba k�t �jabb album; a Kaya ballad�kat, szerelmes dalokat tartalmaz, a Babylon by Bus pedig a vil�g k�r�li turn�n felvett dalokat tartalmazza. Bob Marley 1978-ban t�rt vissza Jamaic�ba. A nagy esem�ny tisztelet�re a rast�k b�kekoncertet rendeztek a legjobb reggae el�ad�k k�zrem�k�d�s�vel a kingstoni stadionban. Harmincezer ember gy�lt �ssze. A koncerten Marley l�z�t� dalokat �nekelt, miut�n mindenki tudta, hogy a minisztereln�k emberei is a n�z�t�ren vannak, akik a mer�nyletet v�grehajtott�k. Amit�l mindenki tartott elmaradt - helyette egy nagyon megind�t� jelenetnek lehettek tan�i a jelen l�v�k. A koncert ut�n Bob Marley les�t�lt a n�z�k k�z�, �s mag�val vitte a sz�npadra a k�t ellens�gesked� p�rt vezet�j�t, Michael Manley minisztereln�k�t �s Edward Seag�t. A sz�npadon egybekulcsolva felemelte kez�ket, hogy mindenki l�ssa a jelk�pes cselekedetet, �s �gy t�ncoltak egy�tt a reggae ritmus�ra. "Legyen szeretet �s b�ke! Legyen v�ge a h�bor�skod�snak" - �nekelte egy�tt a harmincezer ember, �s egy pillanatra mindenki b�k�t k�t�tt egym�ssal. A zen�nek m�g sosem volt ekkora szerepe egy n�p �let�ben. 1979-ben Bob Marley m�r a harmadik vil�g m�s n�pei�rt (pl.: Zimbabw��rt ) �nekelt, �j Survival c�m� album�n az afrikai gerillaszervezetekkel rokonszenvez� dalokat jelentetett meg. A sajt� pedig �jabb c�meket adom�nyozott neki: A harmadik vil�g els� szuperszt�rja. 1980-ban jelent meg utols� albuma Uprising c�mmel. A sajt�ban ekkor m�r aggaszt� h�rek jelentek meg gy�gy�thatatlan betegs�g�r�l, melyet eleinte c�foltak, de tal�lgat�sokat - agydaganat, leuk�mia - hallani lehetett. Egy NSZK-beli klinik�n kezelt�k, d�s rasta hajfonatai megritkultak, arca beesett, szeme f�nytelen volt. Egy h�r szerint k�s�bb �tk�lt�z�tt Amerik�ba, a kedvez�bb �ghajlat miatt. 1981-ben �j lemez helyett r�gi lemezeit adt�k ki �jra. A megd�bbent� h�rt 1981. m�jus 11.-�n k�z�lt�k, miszerint Bob Marley leuk�mi�ban meghalt. Temet�se Jamaic�ban nemzeti gy�sz�nnep volt. Holttest�t a Kingston-i stadionban ravatalozt�k fel; egyik kez�ben git�rj�val, a m�sikban a Bibli�val. Kopors�j�hoz t�zezrek zar�ndokoltak el. A szertart�s alatt a Wailers j�tszott, Rita Marley pedig gospeleket �nekelt. A gy�szbesz�det Edward Seaga �j minisztereln�k mondta : Nincs r� sz�, mit �rzek �s mit �rez Jamaica n�pe Robert Nesta Marley-t gy�szolva. Munk�ss�g�nak d�nt� szerepe volt abban, hogy a jamaicai reggae zen�t a vil�gon minden�tt megismert�k. Jamaica kultur�lis nagyk�vete volt, aki el�seg�tette a k�l�nb�z� b�rsz�n�, nyelv� �s vall�s� fiatalok egy�ttm�k�d�s�t �s k�lcs�n�s meg�rt�s�t. Sz�l�hely�n temett�k el, utols� �tj�ra is t�zezrek k�s�rt�k.