A Cannabis kannabinol termelése

 Miért termel a Cannabis kannabinolokat és gyantát? Valószínuleg már minden termeszto fejében megfordult ez a kérdés. Feltételezve, ha tudnánk, szimulálhatnánk vagy stimulálhatnánk egy környezeti tényezot, hogy növeljük a kannabinol termelést. Sajnos ez nem úgy muködik, hogy növelve egy bizonyos tényezot, az hatással van a növény (fenotípus) kannabinol termelésére.Generációk egy periódusán keresztül azonban lehetséges, hogy környezeti manipulációk növények egy populációjában megnöveljék a teljes kannabinol koncentrációt. De még ez az eljárás is lassú lenne a közvetlen tenyésztéshez képest.

A gyantamirigyek mikrostruktúrájából és a gyanta összetettségébol látszik, hogy a Cannabis jelentos energiát fektet be a kannabinolok eloállításába és tárolásába. Nyilvánvalóan, a kannabinolok nem egyszeru mellék- vagy bomlástermékek. Semmi kétség, hogy a kannabinolok és a gyanta sok módon szolgálják a növényt, de feltehetoen több közük van biotikus tényezokhöz (más élolényekhez), mint abiotikus tényezokhöz (élettelen környezet, mint a napfény, páratartalom, stb.).

A kannabinolok, gyanták és rokonvegyületeik összetett és biológiailag igen aktív kémiai anyagok csoportját alkotják, egy valódi kémiai arzenált, amibol a növény kiválasztja az eszközét más organizmusok kezelésére. Ez különösen a növényevokre, kórokozókra és versengo növényekre vonatkozik. Az emberek esetében a kannabinolok vonzók. A növény számára néhány lehetséges elonyt felsoroltunk alább, de nem készült direkt tanulmány erre a kérdésre. Ez valóban érdekes, hogy a botanikusok ilyen kis érdeklodést mutattak ebben a kérdésben; mindent meg is tettek, hogy hangoztassák érdeklodésük hiányát.

A Kannabinol Termelés Felteheto Elonyei

Nyilvánvaló, hogy a kannabinolok pszichoaktívak és fiziológiailag aktívak sok állatnál. Ez eltántoríthatja a növényevo állatokat a növény, különösen a reproduktív részek fogyasztásától.

Sok madár szereti a cannabis magokat (garantált, hogy a kanári énekelni fog). A természetben azonban a madarak nem törodnek a fiatal magokkal, feltehetoen azért, mert kannabinolokban gazdag a buroklevelük. A vad vagy gaznövényeknél ha a mag megérik, akkor a héjából lehullik a földre. A madarak a csupasz magokat megeszik. Az érett magok azonban elég kemények. Sokat nem törnek fel és máshol leejtik, ami segíti a növény szaporodását. A méheket és más rovarokat vonzza a pollen. A kannabinolok és a gyanta elriaszthatják a rovarokat a pollen és a fejlodo magok fogyasztásától. A gyantamirigyek a legnagyobb méretüket a portokon (amiben a pollen van), és a magok buroklevelein érik el.

Terpén és fenolos gyantákról tudott, hogy némely magvak csírázását gátolják. A Cannabis gyanta segíthet a Cannabis palántáknak versenyre kelni más palántákkal úgy, hogy meggátolja azok csírázását.

A kannabinolok közül sok (CBD, CBG, CBC és savaik) igen eros antibiotikumok baktériumok széles skálája ellen. A tiszta gyantakivonatról kimutatták féregölo hatását. (Gombaölo hatása azonban alacsony.)

A gyantatermelés legtöbb hallható magyarázatának köze van fizikai tényezokhöz, mint napfény, ho, és szárazság. Valószínuleg a gyanta bevonja a növényt, megvédve a kiszáradástól szélsoséges fizikai körülmények között. Ezeknek a magyarázatoknak nem sok értelmük van a gyanta kémiájának fényében.

A mirigyek és gyanta fizikai tulajdonsága feltehetoen segíti valamilyen módon a növényt. A gyanta ragadós természete segíthet a pollenszemeknek a virágokhoz és stigmákhoz tapadni, vagy egyszeruen kevésbé ízletessé teszik a növényi részeket. A gyantafejek figyelemreméltó mennyiségu fényt nyelnek el és vernek vissza, és így feltételezhetoen megóvják a fejlodo magokat. Például a gyantafejek eloször színtelenek (elnyelik az ultraibolya fényt). Az ultraibolya fény szurése, ami ismert mutagén, csökkentheti a lehetséges káros mutációkat. A fizikai tulajdonságok másodrendunek tunnek a gyanta kémiai tulajdonságaihoz, mint a növényi muködés vegyületei.