Cannabis kemotipusok

 Minden cannabis n�v�ny termel n�mi kannabinolt. Minden fajta k�l�nb�zo kannabinolok jellemzo mennyis�geit �ll�tja elo. A fajok a tartalmazott teljes mennyis�gben is elt�rnek. �ltal�ban az �tlaguk a sz�raz s�ly h�rom sz�zal�ka, de a koncentr�ci� 1-12 % k�z�tt mozog egy letiszt�tott (magok �s sz�rak elt�vol�tva), sz�raz fun�l. Az is fajonk�nt v�ltoz�, hogy milyen kannabinolokat �ll�tanak elo, �s ezen az alapon a Cannabis fajokat �t sz�les k�miai csoportba lehet beosztani. A n�v�nyek �ltal�nos von�sa vagy a THC, vagy a CBD, mint fo kannabinol.

I tipus

A fajok magasak THC-ban �s alacsonyak CBD-ben. Ez a t�pus k�pviseli a legjobb marihu�na fajokat. �ltal�ban a tr�pusi �g�vbol, a 30. sz�less�gi fok al�l erednek, ami �szakon v�gigfut Houstonon, New Orleanson, Marokk�n, �szak Indi�n �s Shanghai-on, �s d�len Rio de Janeiron, D�l-Afrik�n �s Ausztr�li�n. A legt�bb j� minos�gu marihu�na Jamaic�b�l, Mexik�b�l �s Kolumbi�b�l, amit az Egyes�lt �llamokban �rulnak ebbol a t�pusb�l val�; �s a legt�bben ezt a t�pust termesztik. Mint mind az �t k�miai t�pusn�l, az I. t�pus is k�l�nb�zo m�retekben �s alakban fordul elo. A leggyakoribb a 3-3,5 m magas (szabadban), eg�sz bozontos, �gakkal, amik kifel� nonek �s �gy a n�v�nynek k�p alakot (kar�csonyfa) adnak. M�s magas vari�nsoknak (5,5 m-ig) felfel� n�vo �gaik vannak (ny�rfa alak�—n�mely mexik�i, d�lkelet- �s k�z�p-�zsiai v�ltozatok). Egy kev�sb� gyakori alacsony v�ltozat (2,5 m-ig) t�bb fo�gat n�veszt �s eltereb�lyesedik (Mexik�, India).

1.T�bl�zat

I. T�pus� n�v�nyekSz�rmaz�si orsz�gNemS�ly szerinti sz�zal�kTHCCBDCBCBraz�liaTermos2,16%t0,03%Franciaorsz�g3,200,11%0,38Costa Rica3,7200,24India3,310,020,52JamaikaFiatal2,200,010,41Mexik�2,6500,15Mexik�2,9700,16Thaif�ld2,910,420,02D�l-Afrika3,020,610,03Vietn�mPorz�s3,230,540,23II t�pus

Ez egy k�zbenso csoport, magas CBD �s m�rs�kelttol magasig terjedo THC tartalommal. �ltal�ban a 30. sz�less�gi fokot hat�rol� orsz�gokb�l sz�rmaznak, mint Marokk�, Afganiszt�n �s Pakiszt�n. Az Egyes�lt �llamokban ebbe a t�pusba tartoz� f�vek �ltal�ban afg�ni �s kolumbiai v�ltozatokb�l j�nnek. A II t�pus� n�v�nyek hat�s�nak intenzit�sa �s minos�ge el�g v�ltoz� a THC �s CBD relat�v mennyis�g�tol f�ggve. Feltehetoen a magas CBD �s gyantatartalom miatt ezeket a n�v�nyeket gyakran haszn�lj�k hasis �s a marihu�na m�s koncentr�ltabb form�inak elo�ll�t�s�ra.

A leggyakoribb v�ltozatok 2,5-3,5 m magasra nonek �s ny�rfaalakot vesznek fel hossz� �gakkal, amik felfel� nonek a sz�r t�v�bol, �s sokkal r�videbb �gakkal a n�v�ny teteje fel�. �ltal�ban T�r�korsz�gb�l, G�r�gorsz�gb�l, K�z�p- vagy D�lkelet-�zsi�b�l, �s alkalmank�nt Kolumbi�b�l �s Mexik�b�l sz�rmaznak. N�melyik v�ltozat alacsonyabb, 1-2,5 m magas kifejletten, �s nagyon bozontos, levelekkel bos�gesen bor�tva. Ezek �ltal�ban Nep�lb�l, �szak Indi�b�l �s K�z�p-�zsia m�s r�szeirol, vagy �szak Afrik�b�l sz�rmaznak. M�s v�ltozatok feltunoen alacsony megjelen�suek (1,5-2 m), egyenes, karcs� sz�rral �s kicsi, gyeng�n fejlett �gakkal (Vietn�m). Egy gyakori alacsony vari�ns, 1,2 m-n�l alacsonyabb (Libanon, �szak Afrika), kal�szok folyamatos suru f�rtjeit k�pzi a r�vid sz�ra ment�n. Eg�szen �gy n�z ki, mint m�s gyakoribb marihu�na n�v�nyek felsobb r�sze.

2. T�bl�zat

II. T�pus� n�v�nyekSz�rmaz�si orsz�gNemS�ly szerinti sz�zal�kTHCCBDCBCAfganiszt�nPorz�s2,68%1,94%0,50%Afganiszt�nPorz�s2,634,580,27Eti�pia1,293,050,15Franciaorsz�g1,490,950,13IndiaFiatal0,993,400,26Libanon1,071,680,05Mandzs�ria1,991,930,23Thaif�ld1,362,400,06Thaif�ld1,561,250,11T�r�korsz�gPorz�s1,592,790,23III t�pus

A n�v�nyeknek magas a CBD �s alacsony a THC tartalmuk. Gyakran termesztik a kenderrost�rt vagy a magvak olaj��rt. �ltal�ban a 30. sz�less�gi fokt�l �szakra eso orsz�gokb�l sz�rmazik. Alacsony potenci�j� a term�se, ez�rt drogmentes v�ltozatoknak tartj�k oket. Ha a magokat potens fubol v�lasztjuk, az nem ebbol a t�pusb�l lesz. Ennek egyik p�ld�ja a k�z�pnyugati vadkender, amit gyakran leszednek �s rossz minos�gu h�zi fuk�nt �rulnak. A magas CBD tartalom el�lmos�thatja �s enyhe fejf�j�st okozhat annak, aki sz�vja –j�val mielott m�g “bet�pne”. Ezek a n�v�nyek alakjukban nagyon k�l�nb�zoek, m�g akkor is, ha a termesztett fajt�k szerint kategoriz�ljuk oket. A kendern�v�nyek �ltal�ban magasak (2,5-6 m) k�l�n�s hangs�lyt kapott a sz�rfejlod�s �s minim�lis el�gaz�s. A totol kezdve hossz�, egyenletes internodiumok, sz�rtagok �s ellent�tes fillotaxia fedi a sz�r j�r�sz�t. N�melyik v�ltozat csak a sz�r felso r�sz�n n�veszt hossz�, ritk�s �gakat (sok k�z�pnyugati gaz). M�s v�ltozatok (kentucky kender) hagyom�nyos kar�csonyfa alak�ak.

3.T�bl�zat

III. T�pus� n�v�nyekSz�rmaz�si orsz�gNemS�ly szerinti sz�zal�kTHCCBDCBCFranciaorsz�g0,07%1,36%0Iowa0,101,700,02IndiaPorz�s0,112,240Ir�nPorz�s0,181,630,03Marokk�0,081,610Oroszorsz�g0,101,790,03Minessota0,201,65N/RIowa0,0682,70N/RA magok�rt termelt v�ltozatok �ltal�ban alacsonyak (0,6-2,5 m) �s nagyon bozontosak. Az �gak n�melyiken r�videk, kifel� nonek �s nagyj�b�l mind ugyanolyan hossz�ak, �gy henger alakot adva a n�v�nynek. N�melyik alacsonyabb (0,6-1 m) magv�ltozatnak ki nem fejlod�tt �gai vannak, �s majdnem minden mag a sz�r felso r�sze ment�n egy nagy kal�szban gyulik �ssze. A magn�v�nyek gyakran a legszokatlanabb k�lseju Cannabis n�v�nyek, �s az Egyes�lt �llamokban nem tal�lhat�k meg.

Amint v�rhat�, az �tlagos THC tartalom a k�z�pnyugati fuben el�g alacsony. Ez �sszhangban van az alacsonypotenci�j� h�r�vel. Az illinoisi tanulm�nyban azonban a THC m�rt�ke 2,37 sz�zal�kig is felmegy. Ez �sszehasonl�that� n�melyik jobb minos�gu import marihu�n�val, �s �sszhangban �ll n�melyik ember �ll�t�s�val, hogy k�z�pnyugati futol j�l besz�vott.

4.T�bl�zat

K�z�pnyugati Vadkender III. T�pusTHC s�ly szerinti%CBD s�ly szerinti%�tlagSk�la�ltagSk�laIllinois0,370,05–2,37 %1,020,15–7,10 %Indiana0,20T–1,502,50T–6,80KansasN/R0,01–0,049N/R0,12–1,70IV. t�pus

Azok a v�ltozatok, amelyek jelentos mennyis�gu propil kannabinolt termelnek (az �sszes kannabinol t�bb mint �t sz�zal�k�t), I. �s II. t�pust�l k�l�n�ll� negyedik csoportot alkotnak. A propil alkaloid�k vizsg�lata korl�tozott volt, �s a legt�bb jelent�s nem is tartalmazza oket. A d�l-afrikai, nig�riai, afganiszt�ni, indiai, pakiszt�ni �s nep�li n�v�nyekben tal�ltak az �sszes kannabinol 53,69 sz�zal�k�t is kitevo THCV mennyis�get. �ltal�ban k�zepes vagy magas mind a THC �s CBD tartalmuk, ez�rt a kannabinol k�mi�juk komplex. A IV. t�pus� n�v�nyek a vil�g exotikusabb marihu�na v�ltozatai k�z�l k�pviselnek n�h�nyat.

Egy �t�dik t�pus tal�lhat�, a CBGM termel�s�re alapozva, ami nem pszichoakt�v, �szakkelet-�zsi�ban, bele�rtve Jap�nt, Kore�t �s K�n�t. Ez a t�pus sz�munkra nem fontos, �s t�bbet nem fogjuk megeml�teni.

A n�v�nyi anyagban l�vo kannabinolok mintav�tel�nek, kivon�s�nak �s megbecsl�s�nek sok k�l�nb�zo technik�ja van. A kutat� csoportok k�z�tti k�l�nbs�gek minimaliz�l�s�ra a fenti adatok (kiv�ve a k�z�pnyugati gazos kendert) az Oxfordi Mississippi Egyetem tanulm�nyaib�l sz�rmaznak.

Sajnos a legjobb v�ltozatok k�z� tartoz� kolumbiai, mexik�i, �s thai v�ltozatokat nem tartalmazz�k az adatok. Ezek k�z�l sokat nem teszteltek mostan�ig �s az adatokat m�g nem k�z�lt�k. A Mississippi Egyetem vizsg�lati rendszere szerint a legmagasabb THC v�ltozat hat-nyolc sz�zal�kot �rt el. Ezek a magok Mexik�b�l sz�rmaztak.

5. T�bl�zat

IV. t�pus� n�v�nyekS�ly szerinti sz�-zal�kSz�rmaz�si orsz�gAfganiszt�nD�l-AfrikaTHC4,41%0,63%CBD0,110,06CBC0,770,01CBN0,110,17THCV0,401,69CBDV0,630,05CBV0,060,02CBGM0,15–Az �t k�miai t�pus nem k�l�nb�zo egys�g, azaz mindegyik t�pus tartalmaz n�h�ny eg�szen k�l�nb�zo megjelen�su v�ltozatot. Val�j�ban, k�l�nb�zo t�pusok v�ltozatai hasonl�bban n�zhetnek ki, mint v�ltozatok ugyanabb�l a t�pusb�l. A k�l�nb�zo kannabinolok jellemzo mennyis�gu termel�s�nek k�pess�ge genetikailag van megalapozva. Ez azt jelenti, hogy mindegyik t�pus tartalmaz bizonyos k�z�s g�neket �s g�nkombin�ci�kat, �s biol�giai kifejez�ssel a n�v�nyeket k�miai genot�pusoknak h�vj�k.

Ezek a t�pusok gyakorlatilag b�rmelyik orsz�gb�l sz�rmazhatnak, a n�v�ny terjed�s�nek m�ltbeli �s jelenlegi t�rt�nelme miatt. Az elso h�rom a legt�bb orsz�gban megtal�lhat�, ahol a Cannabist nagyobb m�rt�kben termesztik, hab�r a marihu�na n�v�nyek (I, II, III. t�pus) �ltal�ban alacsonyabb sz�less�gi k�r�kbol, az egyenl�to k�zel�bol sz�rmaznak. Ez a kultur�lis gyakorlattal magyar�zhat�. A marihu�n�t hagyom�nyosan a d�li kult�r�kban termesztik, mint India, Kolumbia, Jamaika �s a k�z�p-amerikai orsz�gok. M�sfelol a hasznos tulajdons�goknak azelott l�tezni�k kell, mielott a kult�r�k haszn�lhatn�k oket, �s befoly�solhatn�k a szelekci�t. A tulajdons�gnak ezen k�v�l (drog vagy rost) fenn kell tartania mag�t az adott k�rnyezeten bel�l.

6.T�bl�zat

T�pusA THC ar�nya sz�zal�kban a tiszt�tott p�ld�ny sz�raz s�ly�hoz:�tlagos adatokKolumbiaiKommersz(barna/arany)1,0—2,5%Conoisseur(arany/barna)2,5–4%Kiv�teles4,0–8%Mexik�ihagyom�nyos0,5–1,5J� minos�gu1,5–3,0%Cs�cs minos�gu4,0—8,0%Hawaii2,0–7,0%Thai rudak2,0—8,0%A nem drog t�pusok (III. t�pus) �ltal�ban magasabb sz�less�gi k�r�kbol sz�rmaznak, ahol r�videbb a termeszt�s idoszaka. Egy hat�rozott fokozatoss�g l�tezik a nem drog �s drog t�pusok k�z�tt, kezdve a m�rs�kelt �g�vben �s az egyenl�to fel� haladva. Ugyanez a fokozatoss�g figyelheto meg az egyenl�to fel� haladva a propil-kannabinolokr�l. Ez nem azt jelenti, hogy a termesztett fu minos�ge att�l f�gg, hogy �szakon vagy d�len �l�nk, hanem, hogy �vek �s �vtizedek alatt a n�v�nyek egy csoportja a drog vagy nem drog (vagy THC-ben vagy CBD-ben gazdag) t�pusok fel� sodr�dhat.

Az Egyes�lt �llamokban �rus�tott marihu�na t�bbs�ge kevesebb, mint egy sz�zal�k THC-t tartalmaz; �s ennek a z�me mexik�i �s hazai forr�sb�l sz�rmazik. A legmagasabb THC sz�zal�k, amit marihu�n�ban l�ttunk: Kolumbiai (9,7), mexik�i (13,2), hawaii (7,8), �s thai (20,2; azonban ezt, �gy gondoljuk, hasisolajjal jav�tott�k fel). A THC sz�zal�kok jelent�sei nagyon v�ltoz�k, mert f�gg a mintav�tel �s becsl�s alkalmazott m�dszer�tol.

New Yorkban �s San Francisc�ban 30-50 doll�r�rt (1976) v�s�rolt (1 uncia) kolumbiai gold �t mint�ja �tlagosan 2,59 sz�zal�k THC-t �s 1,27 sz�zal�k CBN-t tartalmazott. A CBN a friss n�v�nyben eredetileg jelen l�vo THC kb. egyharmad�nak �tlagos vesztes�g�t jelenti, mire az el�ri az amerikai utc�t. A h�zi termesztoknek ez az egyik elonye, mivel az o marihu�n�juk friss. Friss n�v�nyi anyagban kevesebb, mint a THC 10 sz�zal�ka alakul �t CBN-n�, amennyiben a marihu�n�t megfeleloen szedt�k, kezelt�k �s t�rolt�k.

7. T�bl�zat

Marihu�na koncentr�lt form�iT�pusS�ly szerinti %THCCBDCBNT�r�k kivonat1,4%2,8%TFoly�kony kivonat (40 �ves)0,432,75,2V�r�s olaj10,00,883,5Charasz tinkt�ra1,43,84,0Hasis s�ti (g�r�g)2,19.83,5Addigra, mire a hasis el�ri az amerikai piacot, a THC tartalom �ltal�ban az itt megadott hat�rok als� �rt�ke k�r�l mozog, �ltal�ban 1,5-4 sz�zal�k k�z�tt. A hasis k�lso r�teg�nek s�t�ts�g�t a megroml�s okozza. A belso r�szek tartalmazz�k a legmagasabb THC koncentr�ci�t.

A friss hasisolaj �s v�r�s olaj �tlagos hat�rai 12 �s 25 sz�zal�k k�z�tt vannak. Nem szokatlan az illeg�lis hasisolajt�l, ha t�bb mint 60 sz�zal�k THC-t tartalmaz. Azonban a f�ny, �pp�gy mint a levego, nagyon gyorsan lebontja a THC-t olaj form�ban (ld. a t�rol�sr�l sz�l� r�szt a 21. fejezetben). Az olajr�l nem lehet megmondani, hogy csod�s vagy haszn�lhatatlan, hacsak el nem sz�vj�k.

8. T�bl�zat

Lefoglalt hasisOrsz�gSz�zal�kos sk�laTHCCBDG�r�gorsz�g1,0–15,8%1,4–11,1%Nep�l1,5–10,98,8–15,1Afganiszt�n1,7–15.01,8–10,3Pakiszt�n2,3–8,76,8A 9. �s 10. t�bl�zatban felsorolt k�sz�tm�nyek ar�nylag frissek az amerikai piacon tal�lhat� hasishoz k�pest. Az �sszes kannabinol durv�n a hasis �s gyantak�sz�tm�nyek s�ly�nak 25-35 sz�zal�k�t teszi ki. Ezekben a t�bl�zatokban az adatok relat�v koncentr�ci�k.

9. T�bl�zat

Hasis �s gyantak�sz�tm�nyek fobb kannabinoljainak relat�v sz�zal�kaiOrsz�g�tlagos sz�zal�kTHCCBDCBNAfganiszt�n52,0%36,0%12,0%Burma15,716,368,0Jamaika77,59,113,4Libanon32,262,55,3Marokk�55,034,210,8Nig�ria53,79,337,0Pakiszt�n35,748,316,1D�l-Afrika75,68,416,0A hasisban a CBN nagyon magas ar�nya jelzi, hogy a THC nagy r�sze CBN-n� alakul a feldolgoz�s �s �reged�s alatt. A hasis k�sz�t�se k�zben sok gyantamirigy �sszet�rik �s a THC ki lesz t�ve f�nynek �s levegonek. Ezekben a t�bl�zatokban a sz�mok tipikusan jelzik az amerikai piacon tal�lhat� hasis v�rhat� relat�v THC koncentr�ci�j�t A val�di koncentr�ci� durv�n egynegyede, egyharmada ezeknek a sz�moknak.

Nyilv�nval�an, a hasis �s tinkt�r�k THC sz�zal�kai nem olyan magasak j� minos�gu marihu�n�val �sszehasonl�tva. Az Egyes�lt �llamokban a hasis ritk�n felel meg a h�rnev�nek. A legjobb v�s�r a p�nz�rt kapott THC mennyis�get tekintve a hasis olaj, ha az j� minos�gu �s friss. Gyakrabban egy otthon termesztett sinsemilla, vagy n�ha egy enyh�n magos kolumbiai a legjobb befektet�s. (Term�szetesen a leg�rt�kesebb a saj�t term�s.)

10. T�bl�zat

Nep�li hasis fobb kannabinoljainak relat�v sz�zal�kaiHasisSz�zal�kbanTHC vesztes�gTHCCBDCBNTHCVCBDVCBV1.minta11,5%35,9%22,1%5,7%12,5%12,3%66%2.minta3,441,124,83,011,915,8883.minta5,541,230,32,39,111,685