A cannabis, amit a raszt�k ganj�nak (ejtsd: gandzsa) h�vnak, a Rastafari kezdet�t�l fontos szerepet t�lt�tt be a h�v�k k�r�ben. Hit�k szerint a ganja gy�gy�t, seg�ti az embert hogy a val�di arc�t mutassa �s f�k�nt k�zelebb viszi �t JAH-hoz (a rasztah�v�k istene). Az egyik legfontosabb ami a laikusnak tudnia kell:

Egy rasztah�v� sz�m�ra a ganja fogyaszt�sa egy lehet�s�g, NEM KiT�TEL!

B�r a raszt�k vil�ga igen szabad, a k�zhiedelemmel ellent�tben a rastafarizmus a mai napig nem arr�l sz�l hogy az ember reggae-t hallgat besz�vva. Sajnos a Babyloni M�dia ezt nem �gy l�tja �s a legt�bb agypuszt�t� m�dia-eszk�z k�bult feket�knek �br�zolja a raszt�kat. A raszta kult�ra megismer�s�vel belel�thatunk a rasztafarizmus val�s�g�ba, ahol a cannabis val�ban csak egy lehets�ges eszk�z.

Az alkoholt�l tradicion�lis okokb�l elk�l�n�tett "egy�b" drogok, k�z� tartozik a marihu�na �s a hasis. A legjobban elterjedt �lvezeti szerek az alkohol ut�n. A hasis a term�s kender gyant�s szekr�tuma, a marihu�n�t pedig sz�r�tott sz�rb�l, levelekb�l �s vir�gokb�l nyerik. A k�b�t� hat�s��rt a THC (delta 9-tetrahydrocannabiol) a felel�s, melyet a hasis az el��ll�t�s�t�l, az anyag kor�t�l �s min�s�g�t�l f�gg�en 3-10%-ban tartalmazhat.

A hasis �s marihu�na viszonylag gyorsan hatnak a vegetat�v idegrendszerre, egyidej�leg gyors�tj�k a sz�vm�k�d�st, n�velik a sz�vetek v�r�raml�s�t. Ellazults�g �rz�s�hez vezet, a h�tk�znapi probl�m�kt�l val� elszakad�s, enyhe euphoria, ugyanakkor apathia(k�z�ny) �llapota k�vetkezik be. Az �rz�kel�s intenz�vebb lesz, az id��rz�kel�s meglassul, a koncentr�ci�k�szs�g cs�kken. T�lzott fogyaszt�sa f�lelmetes nyugtalans�ghoz, �rz�kcsal�d�sokhoz, besz�k�lt val�s�gtudathoz vezethet.

A t�rsadalmilag elfogadott alkohollal szemben a kendersz�rmaz�kokn�l nem alakul ki testi f�gg�s�g. A k�v�nt hat�s el�r�s�hez nem kell emelni a d�zist, s�t egyre kisebb mennyis�g is kiv�lthatja ugyanazt a hat�st. Hirtelen abbahagy�s eset�n sem v�rhat�k elvon�si t�netek. A f�gg�s�g psych�sen alakulhat ki. A kellemes ellazult �llapot �rz�se, neh�z �lethelyzetekb�l val� menek�l�s k�v�n�sa tart�s fogyaszt�shoz vezethet. A k�nyszeredet nehezen jav�that� jellem kenderfogyaszt�kn�l ritk�bban figyelhet� meg, mint pl. az alkoholist�kn�l.

Amerikai kutat�k patk�nyokon v�gzett vizsg�lataik alapj�n �gy v�lik, hogy az �sszes f�gg�s�get okoz� drog k�l�nb�z� m�rt�kben b�r, de azonos k�miai folyamatokba avatkozik bele. Val�sz�n� p�ld�ul, hogy a tart�s marihu�nafogyaszt�s "kitapossa" a f�gg�v� v�l�s idegrendszeri �sv�nyeit, felk�sz�ti az agyat arra, hogy k�nnyebben r�szokj�k m�s, kem�nyebb drogokra is. A marihu�na legaliz�l�s�t szorgalmaz�k aligha �r�lnek majd, hiszen a marylandi kutat�k �j hipot�zise szerint a drogok, p�ld�ul a heroin �s a kokain vagy a nikotin, mind azonos m�don vezetnek az er�s pszichikai �s fizikai f�gg�s�ghez. A szenved�lybetegekben a hi�ny stressz�llapotot id�z el�, amelyet csak a drog hat�sa �s a hozz�jut�skor tapasztalt jutalom�rzet m�rs�kelhet. A stressz�llapot maga az elvon�si t�net. Egy San Diego-i farmakol�gus szerint a marihu�na elvon�si t�netei csup�n az�rt enyh�bbek, mert hat�anyaga, a tetrahidrokannabidin - a THC - f�l�letideje hossz�, azaz sok�ig a v�r�ramban marad. �gy nem jelentkezhetnek olyan hirtelen t�netek, amilyenek p�ld�ul a nikotin eset�ben �szlelhet�k.

A "kem�ny" drogfogyaszt�k a hasist csak, mint "ind�t�" drogot jellemezt�k. Val�j�ban azonban t�bbs�g�k kor�bban hasist sz�vott. M�sr�szt a hasisfogyaszt�k 25%-a k�s�bb LSD-re, heroinra vagy m�s izgat�szerekre t�rt �t. B�r csup�n 5%-a szokik r� a heroinra, a f� izgat�szer m�gis a cigaretta marad. A nikotinnal val� �sszef�gg�sben l�nyeges testi k�rosod�sok keletkeznek. A saj�t kez�leg sodort, filter n�lk�li jointokat vagy spanglikat, (hasis vagy marihu�n�s cigarett�kat) mind m�lyebben sz�vj�k. Heti 5 alkalommal val� fogyaszt�s �ppen �gy k�ros�tja a t�d�t, mint ugyanennyi id� alatt elsz�vott 6 csomag cigaretta.